Nem tetszett a piacnak Erdogan beiktatása

Történelmi mélypontja közelébe, az euróval szembeni 5,57-os keresztárfolyam fölé gyengült a tegnap hajnali kereskedésben a török líra, miután Recep Tayyip Erdogan letette a hivatali esküjét. Az államkötvényhozamok rövid és hosszú oldalon is emelkedtek, mivel a piacnak vélhetően sem az új kormány névsora, sem pedig a jegybanktörvény tegnap hatályba lépett módosítása nem tetszik. A vezető török tőzsdeindex, a BIST 100 bő 2 százalékos eséssel reagált a tegnapi kereskedésben. Az index idén már csaknem 20 százalékot esett, a kereskedők vélhetően tegnap is folytatták eszközeik kimenekítését az autokrácia felé forduló államból. A beiktatással ugyanis a korábbi parlamenti berendezkedés helyett elnöki rendszert vezetnek be, amelyben a végrehajtó hatalom Erdogan egyszemélyi irányítása alá kerül. A politikai fejleményekre és a török gazdaság sérülékenységére reagálva az 5 éves CDS-felár 22 bázisponttal 297 bázispontra ugrott tegnap az IHS Markit adatai szerint.

A jegybanki törvényt azért módosították, hogy az elnök nagyobb befolyást kaphasson a monetáris politika alakításában. „Ezentúl nem a kormány tagjai választják a jegybankelnököt, formálisan az államfő egyik kiemelt tanácsadója fog dönteni, de biztosak lehetünk benne, hogy Erdogan mondja ki a végső szót a kérdésben” – írta elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. A piacnak az a problémája az államfő monetáris elképzeléseivel, hogy a líra gyengülése és a túlpörgő infláció ellenére sokáig nem engedte az alapkamat-emelést. A török deviza idén már 24 százalékot gyengült az euró ellenében, míg az infláció júniusban 14 éves csúcsra, 15 százalék fölé gyorsult. Igaz, hogy a török jegybank a késői likviditási ablak rátájának emelésével alapkamat-módosítás nélküli monetáris szigorítást hajtott végre, de kérdés, hogy a megmaradó jegybanki függetlenség eltörlése után mi lesz az irányvonal. „Ha sikerülne az 5,5-es szint közelébe visszazárnia a devizának, enyhülhet a nyomás, ellenkező esetben a líra további gyengülése várható, a következő ellenállási szint 5,623-re tehető” – írták az Equilor elemzői. A szakértők szerint a líra további gyengülése esetén muszáj lesz kamatot emelni a következő, július 24-én esedékes kamatdöntő ülésen.

A másik probléma a kormány névsora. Elemzők szerint a kabinet személyi összetételével Erdogan jelezte: nem veszi figyelembe a piac aggodalmait. Egyrészt az elnök pénzügyminiszternek a saját vejét jelölte: Berat Albayraknak nemcsak nincs apósától független politikai múltja, de három éve belekeveredett egy, az Iszlám Állammal való olajkereskedelemmel kapcsolatos ügybe is. Másrészt kimaradt a kabinetből Mehmet Simsek, akit Erdogan környezetéből a legpiacbarátabb politikusnak tartanak, elemzők szerint ő az egyetlen kormánypárti politikus, akit a nemzetközi szereplők is hitelesnek tartanak és elfogadnak.

A befektetők leginkább attól tartanak, hogy Törökország középtávon sem lesz képes konszolidálni a túlpörgetett gazdaságát. Az elmúlt évek gyors, 5-8 százalékos GDP-bővülést hoztak, aminek egyik fő hajtóereje a devizahitelezés volt. A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó szakértők hangsúlyozták: vissza kellene fogni a török lakosság és vállalati szektor hitelfelvételi kedvét, alapvető szemléletváltásra van szükség, hogy az ország a saját lábára álljon. Törökország tavaly GDP-arányosan 1,5 százalékos államháztartási és 5,5 százalékos folyó fizetési mérleghiányt hozott össze, ami szintén mutatja, hogy mennyire függ az ország a külföldi hitelezéstől. Elemzők szerint Erdogannak hamarosan széles körű gazdasági reformokkal kell előrukkolnia, különben végleg elvesztheti a piac bizalmát.

Figyelmeztette az S&P Törökországot

Szorosan figyeli az S&P a török helyzet alakulását, a hitelminősítő szerint ugyanis az elnök vejének kinevezése végleg aláássa a szakmai politizálást. Az S&P stabilnak tartja ugyan a líra kilátásait, de ez változhat annak fényében, ahogy változnak a gazdasági körülmények. „Kiemelten figyeljük a költségvetés alakulását, a piaci helyzetet, a monetáris politikát és a hitelezést is” – közölte a szervezet. | VG