Kamatot emelt a brit központi bank
Egyhangúlag szavazta meg tegnap a Bank of England (BoE) monetáris politikai bizottsága az alapkamat 25 bázisponttal 0,75 százalékra történő emelését. A lépés megfelelt az elemzői várakozásoknak, ez volt a jegybank második emelése 2007 óta, az elsőt tavaly szeptemberben hajtotta végre. A szervezet arra alapozta az emelést, hogy a második negyedéves makroadatokból kiderült: az első negyedéves gazdasági visszaesés csupán a rossz idő okozta átmeneti lendületvesztés volt, a munkaerőpiac és a béremelkedés viszont továbbra is stabil.
Május óta az inflációs kilátások jelentősen javultak. A jegybank szerint a júniusban 2,4 százalékon stagnáló infláció az év hátralévő részében még a 2 százalékos cél felett marad, elismerik ugyanakkor, hogy a növekedési kilátások nagyban függnek attól, hogyan reagálnak a háztartások, a vállalkozások és a piacok a Brexitre. Mark Carney szavaiból arra lehet következtetni, hogy nincs is értelme a kamatpályát a Brexit utánra tervezni, mivel annak feltételei még mindig ismeretlenek. A jegybank elnöke a kamatdöntés után úgy fogalmazott: a monetáris politika csak sétál, nem siet sehová.
Az emelés nem járt különösebb piaci reakciókkal. A font a döntés után enyhén kilengett az euróval szemben, majd esni kezdett. Az államkötvényhozamok már a kamatdöntő ülés előtt csökkentek, az ülés után minimálisan emelkedtek, majd 3-4 bázispontot ereszkedtek. Az érdemi hatások elmaradásának oka, hogy a kereskedők már teljesen beárazták az árfolyamokba a szigorítást, illetve hogy a piaci hangulatot a kereskedelmi háborútól való félelem határozza meg. A font erősödését gátolja az is, hogy a kereskedők szinte biztosak abban: a Brexitig, tehát jövő márciusig már nem lesz további emelés.
Hiába az egyhangú szavazás, az elemzői vélemények eltérnek arról, mennyire volt helyes a lépés. Az Aberdeen Standard Investments elemzője szerint a gazdaság pont annyira teljesített jól, hogy kamatot lehessen emelni, de senki se legyen optimista a jövőt illetően. Luke Bartholomew hangsúlyozta: szinte kizárható, hogy a jegybank a következő hónapokban ismét szigorítson. Phil Andrew, a StepChange Debt Charity szakértője kiemelte, hogy az erősen eladósodott háztartásokat nagyon kellemetlenül érintheti a szigorítás. Azért, mert a nemzetgazdaság elvisel valamit, nem biztos, hogy az egyének is képesek rá – közölte. A Brit Kereskedelmi Kamara közgazdasági igazgatója viszont közölte: hibát követett el a BoE. Suren Thiru úgy fogalmazott: az emelésből arra következtet, hogy a jegybank a monetáris politika egy idealizált irányát követi, nem pedig a gazdaság valós helyzetre reagál. A Deloitte szerint nem volt feltétlen szükség a szigorításra, a jegybank a korábbi kommunikációjával csupán magára kényszerítette az emelést, mivel annyira „bereklámozta” azt, hogy az elmaradása piaci bizalomvesztést okozott volna.
A cseh jegybank is szigorított
Idén harmadszor is megemelte az irányadó rátát tegnap a cseh jegybank: 25 bázispontos emeléssel 1,25 százalékosra. A döntés megmozgatta a koronát, az euróval szemben először nagyon megerősödött, majd nagyot, 0,3 százalékot gyengült. A forinttal szemben is érdemben, 0,2 százalékot esett a korona értéke.
