Kérdőjelek az önállóság küszöbén
Bár Görögország kivitele júniusban rekordmagasságba kapaszkodott, s elérte a 3,01 milliárd eurót, ami éves alapon 24,8 százalékos bővülés, a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,97 milliárd euróra ugrott a tavalyi 1,51 milliárd euróról. Az első fél évben a deficit 10,53 milliárd
euró volt az egy évvel korábbi 11,58 milliárd euró után, az export 15,7 százalékkal, az import pedig 4,5 százalékkal nőtt.
A jegybank a napokban tett közzé egy jelentést, amely szerint tizennyolc termékre a 2010-ben kirobbant görög gazdasági válság alatt is rendkívül erős maradt a külföldi kereslet. Az export nagy részét a feta sajt, a márványsajt, az olívaolaj, az olívabogyó, illetve a joghurt tette ki. A jegybank szerint ezen termékek kivitele nagy szerepet játszott abban, hogy Görögország átvészelte a válságot. Arra azonban nem tér ki a jelentés, hogy Athén három mentőcsomag keretében összesen 275 milliárd euró támogatást kapott.
A görög gazdasági krízis végére augusztus 20-án szimbolikus pont kerül azzal, hogy hivatalosan is lezárul a nyolcéves nemzetközi mentőprogram. Ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hangsúlyozta: noha a makrogazdasági stabilizáció és a strukturális reformok révén az ország tavaly 1,4 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el, továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik a gazdaságot. Az IMF felhívta a figyelmet arra, hogy a júniusban megszavazott adósságkönnyítés jóvoltából az államadósság középtávon fenntarthatóvá vált, hosszú távon azonban nem ez a helyzet.
A görög mentőcsomag utolsó, 15 milliárd eurós részletét hétfőn folyósította az euróövezeti mentőalap, az ESM. Ebből 9,5 milliárd
eurót arra használ fel Athén, hogy az ország készpénzkészletét 24 milliárd euróra bővítsék, 5,5 milliárd eurót pedig adósságtörlesztésre fordítanak – írja a Kathimerini.
