Hatodával esett vissza az új dízelautók értékesítése az európai piacokon
Gyorsan csökken a dízelautók népszerűsége az európai vásárlók körében. A második negyedévben az EU és az EFTA 32 tagállamában együtt 1,57 millió gázolajjal hajtott új személygépkocsit helyeztek üzembe, 300 ezerrel, azaz 15,7 százalékkal kevesebbet, mint az egy évvel korábbi időszakban – derül ki az európai autógyártók szövetségének (ACEA) friss adataiból. Az első fél évet tekintve 16,7 százalékos volt a visszaesés. Azt sem lehet mondani, hogy a népszerűség csökkenése országspecifikus lenne, hisz csupán négy piacon mértek növekedést a második negyedévben, közülük a bolgár (4 százalék), az észt (6,9) és a román (3,5) nem meghatározó, szemben a svéddel, ahol az 5,6 százalékos pluszérték 57,9 ezer eladott dízelautót takar. Mentségükre szóljon, hogy közben 62 százalékkal több, azaz 66 ezer benzines gépkocsit is üzembe helyeztek.
A közismerten dízelbarát magyarok is gondolkodóba estek, végül sokan a benzines autók vásárlása mellett tették le a garast. A negyedévben a bázisidőszakinál 5 százalékkal kevesebb, 9159 dízel kapott rendszámot, miközben a benzinesek száma 27 965 darabra nőtt, ami kiugró, 43,3 százalékos bővülés. Ennél pörgősebb piaca a benzines autóknak tavasszal csak az említett svédeknél, valamint a 79 százalékos pluszt jegyző románoknál volt. Az öt legnagyobb európai autópiacon egyaránt két számjegyű volt a csökkenés: a dízeleladások a briteknél 25,8, a spanyoloknál 19,5, a németeknél 18,8, a franciáknál 12, az olaszoknál 10,3 százalékkal estek vissza.
A Volkswagen 2015 őszén kirobbant dízelbotránya és az ennek kapcsán elrendelt vizsgálatok során más gyártóknál is felderített visszaélések önmagukban még csak bizalomvesztést okoztak. Ám a fokozatosan szigorodó károsanyag-kibocsátási normák teljesítéséhez szükséges beruházások tervezésekor elvégzett költség-haszon elemzések már azt mutatták, hogy nem éri meg túl sok energiát fektetni a technológiába. A szeptembertől élő szigorú, valós körülmények között elvégzett tesztelési próbák is elrettentő hatást gyakoroltak a gyártókra, amelyek sorra jelentették be, hogy előbb csökkentik dízeles kínálatukat, majd leállnak a gyártással, s forrásaikat az önvezető és az elektromos autók fejlesztésére csoportosítják át.
A dízelek okozta környezetterhelés szabályozása önkormányzati hatáskörbe került. Egyre többen élnek a szennyező járművek részleges vagy teljes kitiltásának lehetőségével. Hamburg nyitotta a sort, majd Stuttgart következett, ott jövő januártól él a tiltás egyes zónákban az idős, környezetet erősebben szennyező kocsikra. A wiesbadeni közigazgatási bíróság szerdai határozata alapján Frankfurtnak jövő februártól kell korlátoznia a mozgásukat. A nem jogerős döntés értelmében az Euro 4-es kategóriába eső dízelek, továbbá az Euro 1-es és 2-es benzinmotoros autók nem közlekedhetnek a Frankfurtot körülölelő autópályák által közrezárt védett övezetben, azaz gyakorlatilag az egész városban. London kilenc forgalmas utcáján tiltották meg időszakosan a behajtást valamennyi belső égésű motorral szerelt autó számára. A 7–10 és a 16–19 óra között élő tilalom megszegőit 130 fontos bírsággal fenyegetik. Egy Daily Express által ismertetett felmérés szerint a britek 23 százaléka helyesli a dízelek teljes betiltását, míg 29 százalékuk csupán a lakott területekről száműzné őket.
