Jó véleménnyel van az Euromonitor a fejlett és fejlődő gazdaságok idei harmadik negyedévi kilátásairól. A nemzetközi piackutató az Egyesült Államokban felfelé módosította GDP-növekedési előrejelzését az előző negyedévi jelentéséhez képest, az euróövezeti kilátásokat pedig ugyan enyhén rontotta, de még mindig dinamikus bővülésre számít.
Az eurózónában az idén 2,1, jövőre pedig 1,8 százalékos GDP-növekedést vár az Euromonitor, a megelőző negyedéves jelentéshez képest a német és a francia kilátások romlottak. A szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy a GDP-növekedés átmeneti faktorok és a kereskedelmi háború okozta ipari visszaesés miatt lehet alacsonyabb a korábban vártnál.
Az Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó növekedési előrejelzést felfelé módosították a szakértők, döntően az adócsomag és a költségvetési stimulus miatt. A lendület a monetáris szigorítás mellett is fennmaradhat, az idén 2,6, jövőre 2,4 százalékos bővülésre számítanak. Számottevő azonban, hogy a 2021–2025 közti átlagos GDP-növekedés az Euromonitor szerint az euróövezetben 1,9, míg a tengerentúlon csak 2 százalék lehet. Ennek oka, hogy az amerikai költségvetési stimulus és az adócsomag csak rövid távú lendületet ad, hosszabb távon a romló adósságpálya már fékezheti a gazdaságot.
A fejlődő és feltörekvő piacokkal kapcsolatban kifejezetten optimisták a piackutatók. A növekedést négy forgatókönyv alapján vizsgálták 2018 és 2020 között: a kereskedelmi háború elmaradása esetén 5 százalékos GDP-bővülésre számítanak három év alatt, de még a legrosszabb esetben, egy világgazdasági válság esetén is 2,6 százalékos marad az ütem. Az érintett piacok közül csak Kína esetében prognosztizálnak erőteljesebb lassulást, az idei 6,5 százalékos növekedés 2020-ra 6 százalékra lassulhat, a 2021–2025 közti átlagos növekedés már csak 5,3 százalékos lehet. Az orosz lendület azonban még kitarthat, az idei 1,5 százalékos növekedés jövőre 1,7 százalékosra nőhet, az olajár és a hazai kereslet növekedése miatt.
A Moody's fejlődő és feltörekvő piaci jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt öt évben 2245 milliárd eurónyi eurókötvényt bocsátottak ki: döntő többségüket latin-amerikai, valamint ázsiai cégek és államok. Egyelőre az Oroszországot és a szovjet utódállamokat is magában foglaló „fejlődő Európa” számít a legbiztonságosabbnak.
A 101 vizsgált fejlődő ország megítélése elég gyenge, 68 százalékuk tartozik a bóvli kategóriába. A Moody’s legmagasabb kategóriájában, Aa2-es besorolással Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és annak legnagyobb emírsége, a külön vizsgált Abu-Dzabi áll, míg C kategóriával Venezuela a sereghajtó.
A hitelminősítő az említett piacokon 1500 vállalati kötvénykibocsátót vizsgált, az eszközök 61 százaléka került a bóvli kategóriába. A kibocsátások terén a pénzügyi szektor dominál 37 százalékos részesedéssel, az egyéb vállalati kötvények 33 százalékkal képviseltetik magukat. A fejlődő európai piacon a kibocsátók 47 százaléka oroszországi társaság, őket követik 11 százalékkal a török, 10 százalékkal a kazah és 7 százalékkal a lengyel vállalatok. A magas hozamú, tehát bóvli kötvények kibocsátói közt is hasonló, 22 százaléknyi részesedésük van az európai piacoknak. Ez 5 százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest, leginkább az orosz cégek felminősítései miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.