Többéves rekordra emelkedtek a hosszú és szuperhosszú lejáratú japán államkötvények hozamai, vélhetően amiatt, hogy a jegybank pénteken 10 milliárd jennel, közel 90 millió dollárral kevesebbet vásárolt ezekből az eszközökből. A 10 éves kötvény hozama péntekre 0,13 százalékra ért, ez több mint két és fél éves rekord, a 20 éves lejáratú papírok hozama 0,65 százalékra emelkedett, másfél éves csúcsra, a 30 éves hozam tavaly év elején járt utoljára 0,9 százalék fölött. A 40 éves lejáratú papír hozama tavaly októberben volt utoljára 1 százalék fölött. A csökkentett vásárlások hírére a jen is megmozdult: a devizakosárral és a dollárral szemben is 0,3 százalékot esett a jegyzés, júliusi szintekre.
A jegybank még júliusban közölte: hagyja, hogy szabadabban, a piaci igények szerint mozogjanak a kötvényárfolyamok. A Morgan Stanley elemzője, Naomi Mugumura is úgy véli: a jegybank lépése nem arra irányul, hogy emelkedjen a hozamszint, hanem hogy rugalmasabbak legyenek a piaci folyamatok, és javuljon a piaci aktivitás. A kérdés, hogy mennyire számíthatnak a hosszú távra tervező befektetők a hozamok stabil emelkedésére. Az elemzők szerint a szuperhosszú lejáratok közül többnek kellene elérnie az 1 százalékos, kritikus szintet, mivel a monetáris szigorítás miatt emelkedő amerikai és euróövezeti államkötvényhozamok mellett még mindig nem elég vonzók a japán eszközök. A jegybanki statisztikák szerint a 40 éves eszközöket a nyugdíjalapok, a 20 és 30 éves lejáratú papírokat pedig a biztosítótársaságok vásárolják leginkább.
Több befektető úgy véli: a hozamemelkedés már középtávon sem fenntartható, mivel a jegybank hosszú távon ragaszkodik az ultralaza monetáris politikához. Különösen úgy, hogy Kuroda Haruhiko jegybankelnök minden egyes megszólalásában hangsúlyozza: a monetáris irányvonal meghatározásakor a 2 százalékos inflációs cél elérése az irányadó. Augusztusban pedig a maginfláció hiába ért féléves csúcsra, a 0,9 százalékos mutató még mindig távol van a céltól, és a folyamatok nem is engednek arra következtetni, hogy egy éven belül elérhető lenne a kitűzött cél. Ráadásul Abe Sindzó kormányfőt múlt héten újraválasztották pártja elnökének, ő pedig Kuroda politikájának híve, nem várható tehát, hogy a szigetország a közeljövőben elkezdi szigorítani monetáris politikáját. Az elemzők szerint tehát hiába a hozamemelkedés, a biztos és érdemi profitot kereső befektetők terepe még mindig az Egyesült Államok marad.
A tízéves kötvény hozama
0,13
százalékra emelkedett pénteken
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.