Megszorításra készül Argentína

Nehéz, de nem ismeretlen feladat előtt áll az argentin kormány: olyan megszorításokkal kell pluszbevételt szereznie a költségvetés kiegyensúlyozásához, amelyek még elviselhető mértékűek a társadalom számára. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 50 milliárd dolláros hitelkeretének lehívása ugyanis önmagában nem oldja meg az ország gondjait. A pezó a jegyzett devizák közül a leggyengébben teljesített a dollárhoz képest, árfolyama az idén a felére zuhant. Mauricio Macri elnök a befektetők megnyugtatására az idénre tervezett 3,2 százalékos elsődleges deficitet – azaz a költségvetés adósságszolgálat nélkül számított GDP-arányos hiányát – előbb 2,7, majd az IMF megjelenése után 1,3 százalékosra csökkentette, de jövőre már deficitmentes büdzsé megtervezése a fő feladat. A Kirchner házaspár 12 éves uralkodása után, 2015-ben színre lépő, majd tavaly az időközin újraválasztott piacpárti Mauricio Macri a hiányfaragás eszközét a költségvetés kiadások csökkentésében látta. Most kiderült: a bevételi oldalon is erősítenie kell. Macri a hét végén válságtanácskozást tartott kormányával és szakértőivel, amelyen a minisztériumok számának csökkentése és a szociális kiadások megvágása mellett az agrártermékek exportadójának újbóli bevezetése volt a téma, egyben megszabták, meddig mehet el Nicolás Dujovne pénzügyminiszter az IMF-fel tegnap megkezdett tárgyalásain.

Macri az exportadók felmelegítésével könnyen kalkulálható és beszedhető pénzre tehet szert, ám könnyen elveszítheti az argentin GDP oroszlánrészét szállító agrárium támogatását. A gazdák hevesen tiltakoznak a gyűlölt exportadó visszahozása ellen, s velük a legkitartóbb támogatóit is elveszítheti az elnök, aki tavaly, választási ígéretéhez híven, a búza és a kukorica esetében eltörölte a pluszterhet, míg a szójánál csökkentést helyezett kilátásba. Nem kis tételről van szó, hiszen Argentína a világ harmadik legnagyobb szója- és kukoricaexportőre, s már az adó híre is meglökte a termények jegyzésárát a chicagói árutőzsdén.

Luciano Cohan, Macri korábbi gazdaságiminiszter-helyettese szerint, ha egy 5 százalékos általános exportadót vetnének ki, az éves szinten 3,5-4 milliárd dolláros költségvetési bevételt hozna, s nem csak az agrárszektort sújtaná. A Reutersnek nyilatkozó közgazdászok szerint viszont jobb, ha nem sírnak az exportra termelő gazdák, mivel a pezó gyengülését meg sem érzik, hiszen bevételeiket dollárban kapják, igaz, költségeik átlagosan 60 százaléka is dollárban keletkezik, az importált vetőmag és a növényvédő szerek árát ebben kérik el. A legkisebb sokk a szójatermelőket éri, náluk ugyanis „csak” lefújták a beígért exportadó-csökkentést.

A megszorítási tervek, a 30 százalék körüli infláció és az újabb eladósodás ellen tömegtüntetések kezdődtek, ám aligha vezetnek eredményre. Az ország fizetőképességének fenntartása és az államcsőd között nincsen választási lehetőség, ezt arrafelé jól tudják. S bár a helyzet súlyossága nem mérhető a 2001–2002-es válságéhoz, a pénzüket akkor elveszítő külföldi befektetők emlékezete nem homályosult, az aggodalmuk már a régi.

Szűkülő marzsok, korrupció és csődhullám a láthatáron

A múlt csütörtökön 45-ről 60 százalékra emelt alapkamat nem enyhített a pezó fájdalmán, de a bank- és a vállalati szektor is nehéz idők elé néz – állapítja meg helyzetelemzésében a Moody’s. A hitelminősítő a nem teljesítő hitelek bedőlésének felgyorsulására számít: a decemberi 1,7-ről most júniusra 2,2 százalékra nőtt a bedőlt hitelek aránya a bankrendszerben. A törlesztéssel megcsúszottak aránya fél év alatt 2,9-ről 3,7 százalékra nőtt, de a helyzet gyorsan és sokat romolhat. Az éven belül lejáró dollárhitellel rendelkező vállalatok, illetve az építőipari és fogyasztásicikk-gyártó cégek helyzete válik a leginkább bizonytalanná. Az építőipart a válságidőszakban visszamondott megrendelések és takarékra állított beruházások jellemzik, de Argentínában a politikusi szintre emelt, kivizsgálás alatt álló korrupciós ügyek is csorbítják a befektetői bizalmat. A Moody’s a tavalyi 2,7 százalékos GDP-bővülés után az idén egyszázalékos gazdasági visszaesést vár, amelyet jövőre ugyanekkora fellendülés válthat. Az idei 32 százalék után a jövő évet 22 százalékos infláció jellemezheti.