Recesszióba süllyedt a török gazdaság

Ankara engedett a politikai nyomásnak, és hazaengedte a fogva tartott amerikai lelkipásztort. Ez azonban csak egy Amerikának tett gesztus volt, a strukturális gondok tovább feszítik a török gazdaságot.

Szabadon bocsátották a török hatóságok pénteken Andrew Brunsont. A török bíróság három év egy hónap börtönbüntetésre ítélte az amerikai lelkipásztort a 2016-os puccsban való állítólagos részvételéért, büntetését azonban az eddig előzetesben töltött évekkel már le is tudta. Brunson a hét végén hazautazott az Egyesült Államokba, ahol a Fehér Házban hősként fogadta Donald Trump elnök. Az ítélet kicsit megnyugtatta a piacokat, mivel jelzi, hogy Ankara képes engedni diplomáciai ügyekben, és enyhülhetnek a fagyos török–amerikai kapcsolatok. A líra 0,8 százalékot erősödött a dollárral szemben, az 5,9-es keresztárfolyam közelében jár, s már majdnem 15 százalékot erősödött augusztusi történelmi mélypontja óta.

Törökország gazdasági problémái ezzel még nem oldódnak meg, sőt, a helyi hatóságok egyre elkeseredettebb lépésekre szánják el magukat. A szeptemberre tizenöt éves rekordra, 24,5 százalékra gyorsuló inflációval szemben új eszközöket vetnek be: a Zabita, a török rendőrség egységei boltokban, szupermarketekben, piacokon razziáznak, és ellenőrzik a bevételeket, a termékeket, az árcédulákat. Naponta több tucat kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységet vizsgál meg az infláció-rendőrség, igyekezve kiszűrni, ha valamit drágábban adnak, mint a megelőző hónapban. Az infláció-rendőrség azonban vélhetően csak az állampolgárok megnyugtatására jó, azt sugallja: az állam figyel, hogy ne legyen nélkülözés – mondta lapunknak Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez a modell valószínűleg vagy hiánygazdálkodásba fog torkollni – fűzte hozzá –, vagy a feketepiacot erősíti. Az inflációt nem lehet karhatalommal megfékezni.

A drágulás és az idén csaknem 50 százalékot gyengülő líra már a külső egyensúlyi mutatókban is érezteti hatását. Váratlanul 2,6 milliárd dolláros többlet keletkezett ugyanis augusztusban a folyó fizetési mérlegben. Az elemzők természetesen deficitre számítottak, bő három éve nem volt többletes a mérleg, az elmúlt tíz évben is mindössze három ilyen hónap volt. Az óriási emelkedés elsősorban az áruforgalom szűkülésének a következménye: tavaly augusztusban még 4,3 milliárd dolláros volt a hiány az áruk terén, ez idénre 128 millióra csökkent. Eközben a szolgáltatások forgalmának többlete 3,9 milliárd dollárról 4,6 milliárdra nőtt. Mindkét adat hátterében a líra gyengülése áll: az idén a dollárral szemben már 50 százalékot gyengülő deviza drágítja az importot, egyben kifizetődőbbé teszi az exportot. A török jegybank adatai szerint ráadásul a működőtőke-beruházások mértéke 737 millió dolláros volt augusztusban: ez mintegy 7 százalékos csökkenés éves alapon, és jól mutatja, hogyan veszti el Recep Tayyip Erdogan kormánya a piac bizalmát. Nagy baj, hogy az országban gyakorlatilag leállt a hitelezés: az állami bankokat még támogatják a költségvetés terhére, de a versenyszféra bankjainak már nincs tőkéjük a hitelezésre. Boér Levente szerint az adatok azt jelzik, hogy a török gazdaság recesszióba csúszott: a gyengülő deviza gyakorlatilag megszüntette az importot. Ezt várta a piac, de jobb lett volna, ha gazdaságpolitikai lépésekkel, szigorúbb fiskális politikával jut egyensúlyba a mérleg. Az idei második és jövőre az első fél évben biztosan zsugorodik a gazdaság, de vélhetően 2019 felére ismét növekedhet.