Katar kitörési pontnak tekinti a foci-vb-t

Négy év múlva már csak a két elődöntő, a bronzmeccs és a december 18-i döntő lesz hátra a 22. – és a világ első, európai számítás szerint téli – labdarúgó-világbajnokságból, amelyet Katar rendez. Bár írhatnánk feltételes módban is, hiszen nyolc évvel a 2010-es döntés után is születnek új és új ötletek. Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke például idén ősszel már arról beszélt, hogy a 2022-es vb is 32-ről 48 csapatosra emelt létszámmal zajlana, s azért, hogy a házigazdának ez ne jelentsen további terhelést, a környező országokban is rendeznének mérkőzéseket. Mindez abban az időszakban, amikor Katar – vélelmezett Irán-barátsága miatt – szinte teljesen elszigetelt az arab világban, az aktuálpolitikát tökéletesen ignoráló elgondolás, arról nem is beszélve, hogy a felkészülést is megnehezítené egy ilyen last minute ötlet.

Nem mintha attól kellene tartani, hogy az öböl menti ország adott esetben ne vállalná be egymaga a többletfeladatokat – jól látható, hogy Katar a sportra mint turisztikai vonzerőre épít. Az ország 2015-ben férfi-kézilabdavilágbajnokságot szervezett, amelyen a honosított játékosaival ezüstérmet szerzett. A foci-vb-t ugyanakkor már egyértelműen az ország propagálására szánják, egyelőre híre sincs annak, hogy itt is összevásárolt dream team készülne a hazai rendezésű világeseményre.

Ha a csekély támogatással bíró FIFA-elnöki ötlet a létszámemelésről mégis valóra válna, a katariak vélhetően akkor is találnának megoldást, noha most más világ van, mint a jelentkezéskor. A dolgok átgondolását jelzi, hogy noha az eredeti tervek tizenkét stadionról szóltak, a rendezők és a FIFA végül nyolclétesítményes lebonyolításban állapodott meg. Hasszan al-Tavadi, a szervezőbizottság első embere nyugodtan bejelenthette, hogy a módosított forgatókönyv szerint szükséges létesítmények 2020–21-re elkészülnek. A költségeken már korábban vágtak, de a diplomáciai elhidegüléssel járó gazdasági blokád tovább növeli a terheket, amelyek így ma már 200 milliárd dollárra (56 ezermilliárd forintra) rúgnak. A legutóbbi világbajnokságot Oroszország rendezte 11,6 milliárd dollárért. Igaz, a beruházásokba a szervezők beszámítják például a katari főváros, Doha egyszerre épülő négy(!) metróvonalát, amelyeket akár már jövőre használni lehet. De az sem lesz két fillér, hogy a stadionokat – ahol a téli időszakban is 30 fok feletti a hőmérséklet – hűthetővé alakítják.

Az igazán nagy kérdés persze az, hogy Katar valóban felkészült-e egy ilyen, turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű rendezvény szervezésére. E téren érdekes kettősséget figyelhet meg a Dohába látogató. Egyrészt a helyiek nagyon fontosnak tartják, hogy minél több turista érkezzen az országba – a nemzeti légitársaság, a Qatar Airways például évente többször is egyéjszakás, ötcsillagos szállást kínál a városon átutazóknak –, s a turisztikai vásárokon is egyre igényesebb ajánlatokkal van jelen az öböl menti ország. A szállodai kínálat már most pazar, a hazai szintnél alacsonyabb szobaáraknak köszönhetően az ár-érték arány főleg annak ismeretében mondható kiválónak, ha tudjuk, Katar kifejezetten drága ország. Így a világbajnokságra igyekvő magyar turistáknak bizony mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha többnapos vagy többhetes kinttartózkodást terveznek. Igaz viszont, hogy a katari lesz az első vb, ahol akár több meccset is végigizgulhatnak egy nap alatt a helyszínen – a két legtávolabbi helyszín 105 kilométerre lesz egymástól.

Meccsnézés sör nélkül?

A turisztikai vonzerőt növeli, hogy Katar építkezik. A főváros északi részén az elmúlt években nőtt ki a földből a Westbay negyed a felhőkarcolóival – igaz, a többségük nem üzleti, hanem kormányzati épület –, és az idelátogatókat olyan látványosságok is vonzzák, mint a The Pearl turistanegyed. Mindennek ellenére Doha valójában megmaradt tipikus arab városnak, a klasszikus bazár, a Souq Waqif bevásárlóutcáiban egyelőre kevés a gagyi szuvenír, a boltok jó része a helyeiknek árul élelmiszer-alapanyagot, magokat vagy szöveteket. A turista ezt még viszonylag jól fogadja, azt azonban már nem igazán érti, hogy egy olyan páratlan adottságú helyszínen, mint a város által körülölelt öböl partján végigfutó, öt kilométeres Corniche sétány, miért nincsenek kávéházak, éttermek. Hiányuk akkor is szembeötlő, ha tudjuk, hogy az arab alkoholtilalom miatt az európai értelemben vett szórakozási lehetőségek korlátozottak. Ez utóbbi kérdés a foci-vb kapcsán is a megoldandó feladatok közé tartozik, hiszen a meccsnézés sör nélkül sokak számára elképzelhetetlen. A hírek szerint lesznek turistáknak létesített szurkolói zónák, ahol szabad lesz alkoholt fogyasztani. Az idelátogatók közlekedését ma még az is nehezíti, hogy Katar nem éppen gyalogosbarát infrastruktúrát épít. Az üzemanyag olcsó, tehát mindenki autóval közlekedik, az új városrészben sok helyen egyszerűen nincsenek járdák, a többsávos utakon az átkelés nehézkes. Persze a metró és a vb-re felfejlesztett helyi és helyközi közlekedés komoly könnyebbséget jelenthet majd. Ne feledjük, négy év van még hátra. Az pedig rengeteg idő.