Megszületett az OPEC-egyezmény
T öbb mint két százalékot emelkedett a kőolaj világpiaci ára a hét végén, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország megegyezett a kitermeléscsökkentésről. A szervezet bécsi csúcstalálkozóján a tagok és Oroszország összesen napi 1,2 millió hordós csökkentésben állapodtak meg 2019. január 1-jétől, ez meghaladja az egymillió hordós piaci várakozásokat. A megállapodás szerint az OPEC-tagok összesen 800 ezer hordóval, míg a szervezeten kívüliek – Oroszország, Omán és Kazahsztán – összesen 400 ezerrel termelnek ki kevesebbet.
Elemzők korábban kételkedtek, hogy sikerül-e egymillió hordó fölött tartani a csökkentést, mivel Szaúd-Arábia a Hasogdzsi-ügy óta igyekszik enyhíteni a feszültséget az Egyesült Államokkal. Donald Trump amerikai elnök pedig többször kritizálta az OPEC terveit, mivel az olajárak drágulásától tartott. A szakértők szerint a szaúdiaknak választaniuk kellett a diplomáciai rosszallás és a költségvetési egyensúly között, amit csak a magasabb olajárakkal érhetnek el. Khalid Al-Falih szaúdi energiaminiszter a tanácskozás után hangsúlyozta: tudja, hogy Donald Trump ellenzi az egyezményt, de úgy gondolja, hogy végső soron a magas olajárak segíteni fogják az amerikai gazdaságot. Lehet, hogy ezt az amerikai elnök is megértette, péntek óta ugyanis nem foglalkozott a témával a közösségi médiában.
Ugyan a felek mind azt mondták, hogy a döntés szigorúan szakmai, és nem politikai volt, sajtóértesülések szerint nehéz alkuk voltak a háttérben. A Reuters orosz forrásokra hivatkozva közölte: Moszkva kompromisszumként napi 200 ezer hordóval volt csak hajlandó visszafogni a kitermelést, pedig a szaúdiak ennek a dupláját várták. Ugyanakkor állítólag már az is Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg diplomáciai közeledésének köszönhető, hogy Oroszország egyáltalán belement a megállapodásba. A hírek szerint Irán is feltételekkel érkezett: nem akart csökkentést, amíg az amerikai olajszankciók érvényesek rá, amit viszont Szaúd-Arábia ellenzett.
Az orosz energiaminiszter, Alekszandr Novak azt nyilatkozta: a tárgyalások célt értek, bár a jövő év első felében még túlkínálat lesz a piacon. A BNP Paribas is arra a következtetésre jut elemzésében, hogy a megállapodás jövőre, ha el nem is tünteti, de jelentősen csökkenti majd a túlkínálatot. A Rapidan Energy Group elemzői szerint viszont még az 1,2 millió hordós csökkentés sem fogja meggátolni, hogy hatalmasra duzzadjon jövőre a kínálat, nem tartják kizártnak, hogy 40 dollárig essen vissza a hordónkénti ár. Különösen úgy nem, hogy az Egyesült Államok az idén a világ legnagyobb olajkitermelője lett napi 11,7 millió hordós teljesítménnyel. Nem véletlen, hogy az amerikai palaolaj-kitermelők mind üdvözölték az OPEC döntését, az emelkedő olajár ugyanis hamarabb teszi profitábilissá a befektetéseket.
Az OPEC az utóbbi években már több kitermeléscsökkentési megállapodást kötött. Először 2017 januárjától 2017 júniusáig napi 32,5 millió hordóban korlátozták a teljes kitermelést, majd a megegyezést az idei év végéig meghosszabbították. Az olaj világpiaci ára a megállapodások hatására emelkedni kezdett, ám idén október eleje óta majdnem harmadával esett a kínálat gyors bővülése és a kereslet gyengülésének fenyegetése miatt.
