Számszerűsítették a közvetlen károkat

Száguldott tegnap a londoni tőzsde, a befektetők a dohányipari, valamint a fogyasztási cikkeket és háztartási eszközöket gyártó vállalatok részvényeiben kerestek menedéket a Brexit feltételrendszeréről elért, az Európai Unióval novemberben aláírt megállapodás alsóházi szavazása előtt. A British American Tobacco például majdnem 5 százalékkal drágult. A font viszont visszaesett a nemrégiben elért több hónapos csúcsról, erős volatilitás mellett.

A képviselők lapzárta után döntöttek az egyezményről – másodszor, de nem utoljára. A Sky News értesülése szerint Theresa May február 14-re tervez egy újabb érdemi szavazást a dokumentumról, miután megpróbál engedményeket kicsikarni Brüsszelből az ír–északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott tartalékmechanizmus (backstop) helyett. Erre egyelőre kevés esély látszik, tegnap Helen McEntee ír európai ügyi miniszter ismételte meg az ismert uniós álláspontot, amely szerint a megállapodást nem lehet újratárgyalni.

Közben gazdasági oldalról fokozódott a nyomás a képviselőkre. Nyilvánosságra hozták egy friss kutatás eredményét, amely szerint a Brexit már eddig is évi 17 milliárd fontjába került a költségvetésnek – ebből a pénzből 10 ezer rendőrjárőr javadalmazását és annyi ápoló képzését ki lehetne fizetni, amennyi betöltetlen álláshely van az egészségügyben, és még maradna elegendő az Egyesült Királyság jelenlegi nettó 8,9 milliárd fontos évi uniós hozzájárulásának a kiegyenlítésére is. A részletes kutatást a Centre for European Reform nevű független kutatóintézet végezte, amely arra a következtetésre jutott, hogy az ország gazdasága 2,3 százalékkal kisebb, mint akkor lenne, ha a britek nem szavaztak volna a kilépésre. „A választók döntése ártott a növekedésnek, elsősorban a magasabb infláció és a befektetések visszafogása miatt” – mondta az Independentnek John Springford, az intézet igazgatóhelyettese. Számításaik szerint a GDP minden 1 százalékos vesztesége 7,6 milliárd fontnyi pótlólagos hitelt jelent, pedig az ország egyébként a 2018–2019-es pénzügyi évben várhatóan nagyrészt megszüntethette volna a költségvetési deficitet.

Aggódnak a nagy brit élelmiszer-kereskedelmi láncok is. Többek között a Sainsbury, az Asda, a Marks & Spencer, a Co-op, a Waitrose és a Lidl, valamint a KFC és a McDonald’s vezetője is aláírta a kormánynak küldött levelet, amelyben figyelmeztettek, hogy jelentős zavarok keletkezhetnek az élelmiszer-ellátásban egy megállapodás nélküli Brexit esetén. Az árak is valószínűleg emelkednének, akár 5,1 százalékkal, mivel az országban elfogyasztott élelmiszer majdnem egyharmada az EU-ból származik, így vámok terhelik majd. Elsősorban a friss élelmiszerrel lehetnek gondok, mivel azokat nem lehet előre felhalmozni, és a nagy láncok a többi áruféléből is általában csak két hétre elegendő mennyiséget tárolnak. Az Imperial College London és a Liverpooli Egyetem közös kutatása szerint a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése miatt 2021 és 2030 között akár 12 ezer ember halhat meg szívrohamban vagy agyvérzésben.