Egy washingtoni bíróságon újabb kereset indult az Amazon ellen, amely szerint a cég megtéveszti a fogyasztókat azzal, hogy a digitális tartalmakat (filmeket és sorozatokat) „vásárlásként” kínálja – miközben a valóságban a felhasználók csak egy időben korlátozott licencet kapnak, amit a vállalat bármikor visszavonhat. Bár az ügy most az Amazon kapcsán került a reflektorfénybe, valójában egy sokkal szélesebb jelenségről van szó: mit jelent ma „birtokolni” a digitális tartalmak?
Ha valaki online filmet vesz meg, például az Amazon Prime Video katalógusában, nem maga a film kerül a birtokába, hanem egy engedély a megtekintésre. Ez addig él, amíg a cég rendelkezik a forgalmazási jogokkal. Ha a jog lejár, az adott film – akár végleg – eltűnhet a felhasználó könyvtárából. A probléma éppen itt van:
a „Buy” gomb azt sugallja, hogy a vásárló ugyanúgy rendelkezik a filmmel, mint egy DVD vagy Blu-ray esetében, a valóság azonban inkább egy bérlethez hasonlít.
Az Amazon korábban azzal védekezett, hogy a „buy” szó a használati jog megvásárlására is vonatkozhat – a bíróság azonban nem minden pontban fogadta el ezt az érvelést. Kaliforniában 2024-ben életbe lépett egy új törvény, amely előírja: csak akkor lehet „vásárlásként” hirdetni egy digitális tranzakciót, ha az tényleges, korlátlan tulajdont biztosít. Ellenkező esetben a kereskedőnek világosan és feltűnően közölnie kell, hogy valójában egy visszavonható licencet ad – írja a The Hollywood Reporter.
Hasonló helyzet alakult ki a videójátékok világában is. A legismertebb digitális játékbolt, a Steam, szintén licencalapon működik: amikor valaki megvásárol egy játékot, valójában a kiadó által engedélyezett hozzáférést kap hozzá. Ez addig biztos, amíg a játék elérhető a platformon és a szerverek működnek. A különbség annyi, hogy a Steamnél a legtöbb játék letölthető és offline is futtatható, így az eltűnés ritkább, de nem példa nélküli. Jó példa erre az Ubisoft The Crew című játéka, amelyet 2023-ban végleg lekapcsoltak: a szerverek leállása után a játék még azok számára is játszhatatlanná vált, akik teljes áron megvették. Részben ez indította el a Stop Killing Games mozgalmat.
Éppen az ilyen esetek miatt tapasztalható a DVD-k és Blu-rayek lassú visszatérése. A fizikai hordozók ugyan kényelmetlenebbek, de garantálják a valódi tulajdont: a lemezt bármikor lejátszhatjuk, és nem függünk attól, hogy egy cég vagy egy licenc meddig engedi hozzáférni a tartalomhoz.
Ez a fajta biztonság egyre több rajongónak fontosabb, mint az online kényelem.
A mostani per tehát csupán az aktualitás – a valódi kérdés az, hogy a digitális korban mit jelent birtokolni valamit. Egy kattintással megszerezhetünk filmet, sorozatot vagy játékot, de a valóságban gyakran csak addig élvezhetjük, amíg egy nagyvállalat úgy nem dönt, hogy megszünteti azt a licenszet vagy lejár. A digitális kényelmet ezért egyre gyakrabban leváltja a fizikai hordozók nyújtotta biztonság mások pedig egyre hangosabban követelik a tisztességesebb szabályozást. Egy biztos: a digitális vásárlás fogalma gyökeresen más, mint amit a szó évszázadokig jelentett.
A vádlottak padjára küldik az Amazont: közel kétezermilliárd forintos kártérítést fizethet
Egy londoni bíróság csütörtökön engedélyezte két, összesen akár 4 milliárd font értékű csoportos kereset lefolytatását az Amazon ellen. A kiskereskedők és fogyasztók szerint a vállalat visszaélt a piaci erőfölényével, különösen a weboldalán használt Buy Box funkció manipulálásával.
Az egyik keresetet Andreas Stephan versenyjogi szakértő indította több mint 200 ezer harmadik félként árusító kereskedő nevében, akik legfeljebb 2,7 milliárd font (1230 milliárd forint) kártérítést követelnek. Ügyvédei szerint az Amazon a Buy Box ajánlataiban előnyben részesíti azokat a termékeket, amelyek saját logisztikai központjaiból és szállítási hálózatán keresztül jutnak el a vásárlókhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.