Nincsenek árháborúra utaló jelek a kenyér piacán

Szerbiában január 31-én hatályát vesztette az a rendelet, amely a leggyakrabban vásárolt kenyérfajta árának felső határát szabta meg. A 46 dinárban (125 forint) rögzített ár a T–500 típusú lisztből készült félkilós veknire vonatkozott, és a kormány 2010-től hathavonta vizsgálta felül.

Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter a napokban jelentette be, hogy ezúttal valószínűleg nem hosszabbítják meg az úgynevezett népi kenyérként ismert pékárura vonatkozó rendelet érvényességét, nem tervezik egyéb módon sem megszabni az árakat, de ennek ellenére nem kell a kenyér jelentős drágulásától tartani.

Az újságok viszont már hónapok óta arról cikkeznek, hogy a rendelettel megkárosítják a pékeket, ugyanis a nyári árakhoz képest a búza ára 30 százalékkal emelkedett, és már 21-22 dinárt (57-60 forint) kell fizetni érte.

A már érvényét vesztett rendelettel a pékségeket arra kötelezték, hogy a naponta előállított kenyérfajták legkevesebb 40 százaléka az említett kenyérlisztből készülő népi kenyér legyen. Megszabták az összetételét is: 370 gramm kenyérlisztből, 7,4 grammnyi sóból, 9,25 gramm élesztőből és 1,48 gramm adalékanyagból készíthették a félkilós veknit, amelyet aztán legfeljebb 46 dinárért árulhattak.

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen változásokat hoz a kenyér piacán az árszabályozás eltörlése, hiszen a fogyasztói szokások is változtak. Ma már nem mindenki vásárolja a hagyományos kenyeret, hanem a teljes kiőrlésű, barna lisztből sütött, magvas vagy rozsliszttel, esetleg tönköllyel dúsított kenyerek is egyre népszerűbbek, még ha drágábbak is.

A köznapi emberek egyelőre nem sokat beszélnek arról, mi lesz a jövőben a kenyér árával. Inkább az ellenzéki politikusok próbálják meglovagolni a témát, de szakértők között is vannak olyan vélemények, hogy a kenyér jelentősen drágulhat. A tavalyi alacsony árak miatt ugyanis sokkal kisebb területen vetettek búzát, így viszont hiány lehet a gabonából, ami várhatóan drágítja majd a végterméket is.