Szakértők a Brexit elhalasztását valószínűsítik

Az Egyesült Királyság kénytelen lesz elhalasztani a kilépést az Európai Unióból annak érdekében, hogy elkerülje a rendezetlen Brexitet – az Economist a legújabb havi elemzésében kitart amellett, hogy ez és egy második népszavazás a zsákutcából kivezető legvalószínűbb megoldás. A brit gazdasági hetilap abból a feltételezésből indul ki, hogy bár Theresa May kormányfő eddig nem volt hajlandó kizárni az úgynevezett hard Brexit lehetőségét, végül azonban nem fogja vállalni ezt a katasztrofális következményekkel járó lépést. Ahogy közeledik március 29., a kilépés napja, várhatóan úgy nő majd a londoni alsóházban az újabb népszavazás támogatottsága, mivel a képviselők és a közvélemény is megosztott abban a kérdésben, milyen alternatíva lenne a legjobb az ország számára.

Egyelőre csak egy dolog biztos: a kilépés feltételeiről novemberben Brüsszellel aláírt megállapodás elfogadásához nincs meg a többség az alsóházban mindaddig, amíg az tartalmazza az ír–északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalék megoldást, az úgynevezett backstop záradékot. Mayt ugyan felhatalmazta a parlament a megállapodás újratárgyalására és arra, hogy jogilag kötelező érvényű ígéretet csikarjon ki Brüsszeltől a backstop érvényességének határidejére, erre azonban az Európai Unió nem hajlandó.

A kilépés körüli bizonytalanság januárban tovább fokozta a font volatilitását, és rontotta az üzleti bizalmat, különösen azok után, hogy a nagy brit élelmiszeráruház-láncok figyelmeztettek: komoly hiányokat okozhat a megállapodás nélküli kilépés. Az Economist ezért a korábbi 1,4 százalékról 1,1 százalékra csökkentette az Egyesült Királyság idei GDP-növekedési kilátásait.

A FocusEconomics szakértői szerint is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy London valamiféle megállapodásra jut Brüsszellel, de azért változatlanul elképzelhetőnek tartják a hard Brexitet és azt is, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az EU-ból – utóbbi lenne szerintük egyértelműen a legpozitívabb megoldás gazdasági szempontból. Rövid távon azonban attól függ a brit gazdaság teljesítményre, hogy mennyi idő alatt jut el London a döntésig. Egy második népszavazás megszervezése például hat hónapot venne igénybe, vagyis ennyivel tartana tovább a bizonytalanság. Abban ugyan a szakértők nem tudtak egyezségre jutni, hogy pontosan milyen lehet egy újabb megállapodás, de valószínűleg a brit kormány elveinek feladásával járna – például azzal, hogy az ország a vámunió vagy az egységes piac része marad.