OTP: csökkenő nyereség, talányos akvizíció - pénteken jelent a legnagyobb magyar bank
Az OTP pénteki első negyedéves gyorsjelentésére készülve megnéztük, hogy a bank oldalára feltöltött elemzői konszenzus szerint az idei teljes évben kevesebb mint 4 százalékkal – 1146 milliárdról 1189 milliárd forintra – nőhet a nettó profit. Mi ennek a visszafogottságnak az oka?
A legfontosabb ok a forint felértékelődése. Az OTP nyereségének nagyjából háromnegyed részét a külföldi leánybankok termelik meg hazai devizáikban, tehát a rengeteget erősödő magyar fizetőeszköz miatt forintban számolva a nyereség nagy része idén jóval kevesebbet érhet majd, mint például egy évvel korábban. Ez a hatás azonban csak a második negyedévtől jelentkezik.
Akvizícióra készül az OTP
Az elemzők szerint a ROE, tehát a tőkearányos megtérülés az előző évi 21,6 százalékról ebben az évben 20,7 százalékra csökken. Ez miért következhet be?
Főként azért, mert az OTP-nél nagyon magas a likviditás és az ideálisnál jóval alacsonyabb a tőkeáttétel. Természetesen ez nem véletlen, hiszen amint a menedzsment közölte, egy nagy akvizícióra készülnek, bár a részletekkel még adós a cégvezetés. Lassan két éve várja már a piac, hogy hol és melyik bank felvásárlását tervezi a legnagyobb magyar pénzintézet.
Kazahsztánról szólnak a piaci pletykák, amit gyakorlatilag szinte nyílt titoknak lehet tekinteni, ám ezt még nem erősítették meg.
Mindenesetre, ha megvalósul végre az akvizíció, akkor ideális szintre nő a tőkeáttétel, s javulhat a ROE is.
Mi lehet az extraprofitadó sorsa a választások eredményére tekintettel?
Magyar Péter kormányfő korábban közölte, hogy a GDP 6,8 százalékára nőhet az államháztartás hiánya ebben az évben, ami történelmi csúcs lenne. Ebből viszont az következik, hogy egyelőre nem kerülhet sor az extraprofitadó eltörlésére. Számításaink szerint ez legkorábban 2028–2029-ben történhet meg.
Térjünk át az első negyedévre! Mi hajthatta a bevételi oldalt az év első három hónapjában?
Az OTP csoport
- magyar,
- bolgár
- és üzbég tagja is nagyon jó teljesítményt nyújthatott.
Idehaza a Magyar Nemzeti Bank szerint a bankrendszer betétállománya 6,5 százalékkal nőtt az első negyedévben év per év alapon, míg a hitelállomány 4,5 százalékkal gyarapodott.
A Concorde-nál azt feltételezzük, hogy az OTP a piaci átlag fölött bővülhetett.
Emellett várakozásaink szerint moderáltabb lesz a csoport magyar bankjánál a céltartalékolás is a tavalyihoz képest.
Bulgáriában az euróra való áttérés miatt 2 milliárd euróval csökkent az OTP nulla hozamot termelő kötelező tartalékrátája, ergo év végéig ezen a tőkén nagyjából 2 százalék, azaz 40 millió euró lehet a hozam, amiből az első negyedévre 10 millió euró, az időszak átlagos forintárfolyamán számolva 3,8-3,9 milliárd forint juthat.
Üzbegisztánban pedig dinamikusan bővül a lakossági üzletág, akár a betétekről, akár a hitelezésről van szó.
Nagyot ugrik az adóteher
Tavaly az első negyedévben annak ellenére nagyot esett a nettó profit, hogy a menedzsmentnek sikerült a működési költséget markánsan leszorítania. Most mi lehet a helyzet?
Az első negyedévi eredményt alaposan lerontja az extraprofitadó, lévén ilyenkor a teljes éves összeget le kell könyvelni, amit az év folyamán csökkenthet a bank az állampapírok vásárlásával. Változás azonban, hogy míg tavaly az állampapírok vásárlása révén 50 százalékkal lehetett csökkenteni az adót, idén már csak 30 százalékkal mérsékelhető.
Az adóterhet szintén növeli, hogy az extraprofitadó kiszámításánál idén a 2024-es eredményeket kell a jogszabály szerint alapul venni, amely év az OTP-nél rendkívül erős volt.
A teljes adóteher az első negyedévben amúgy 220 milliárd forint lehet, amiből az extraprofitadó 153 milliárd forintot, a bankadó 35 milliárdot, a bolgár és szlovén extraprofitadó pedig 17 milliárd forintot tehet ki.
Úgyhogy az adózás utáni profit a tavalyi 188,6 milliárdról – 6 százalékkal – 177,6 milliárd forintra csökkenhet.
Figyelemre méltó, hogy év végére 115 milliárd forint lehet az idei extraprofitadó, ha az államkötvények vásárlásán keresztül negyedévente – a Concorde becslése szerint – maximális 12,5 milliárd forintos adójóváírással mérsékli a bank az adóterhet. Tavaly még csak nagyjából 50 milliárdot fizetett az államkasszába ezen a címen az OTP az egész évre.
Nő a bankadó is, mégpedig 33 milliárd forintról 35 milliárdra.
Az OTP teljesítményét ezért sokkal jobban kifejezi az adózás előtti eredmény, amely a 2025 első negyedévi 375,2 milliárd forintról, az idei első negyedévben 397 milliárd forintra, vagyis 6 százalékkal bővülhet.
A működési bevételek eközben 7 százalékkal, 742,6 milliárd forintra, míg a működési költségek 12 százalékkal, 315,3 milliárd forintra hízhattak január elejétől március végéig.
Mire érdemes még kiemelten figyelni a pénteki gyorsjelentésben?
A három említett ország mellett még az orosz bank is érdekes lehet. Itt az a kérdés, hogy sikerül-e a nyereséget osztalékként hazahoznia az OTP-nek, miután tavaly nem kapott rá engedélyt a pénzintézeti csoport.
Kérdés lesz még a tavaly lekönyvelt 20 milliárd forint sorsa, amelyet a tervek szerint a gödöllői kastély felújítására szántak, ám a hírek szerint az új kormány államosíthatja a kastélyt, így elképzelhető, hogy mégsem utalják át ezt az összeget, s ha idén visszakönyvelik, az az ez évi eredményt javítja.
