Irányt is váltott a Fed, meg nem is

Az úgynevezett dot plot jelentés a tavaly decemberi méréskor még két kamatemelést jelzett 2019-re, ehhez képest Jerome Powell szerda este szóban is megerősítette a Fed véleményét, hogy jelenleg sem pozitív, sem negatív irányba nincs szükség változtatásra. Sok szereplő ezt egyenesen egy lehetséges kamatcsökkentési ciklus elméleti kezdeteként értelmezte. Hasonlóan radikálisnak látszik a mérlegcsökkentési folyamat (QT) befejezésének terve is: egy májustól kezdődő átmeneti időszak után ősztől nem szűkíti a dollárlikviditást a Fed. A lazítás oka érthető: ha az Atlanta Fed előrejelzése beigazolódik, akkor az első negyedévben mindössze 0,2 százalékos GDP-növekedésre számíthat az Egyesült Államok. Még ha ez a visszaesés átmeneti lesz is, sokan felvetik a kérdést: vajon máris egy kamatcsökkentési ciklus kezdetét látjuk, vagy egy szigorítási ciklus ideiglenes felfüggesztéséről van szó?

A Nordea elemzői szerint az ördög a részletekben rejlik. Sokak figyelmét elkerülte, hogy a Fed csak az állampapírpiaci ügyleteit fejezi be, az ingatlanfedezetű értékpapírok QT-folyamata nem áll le, sőt októbertől – igaz, csak havi 20 milliárd dollár értékben – a lejáró értékpapírokat államkötvényekre cserélik majd. Az elemzőház már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy több ok miatt – ilyen például a banki tőkekövetelmények és a fizikai pénzkereslet növekedése – a likviditás amúgy is szűkült volna természetes módon, például csak a fizikai pénzkereslet éves szinten 100 milliárd dolláros kvázi QT-t jelent. Ezért ha a Fed konstansan tartja a mérlegfőösszeg nagyságát, az gyakorlatilag a szükséges feletti tartalékok csökkenésével jár majd.

A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jan Hatzius is azt tartotta fontosnak kiemelni a CNBC-nek, hogy bár a QT-folyamat befejezése korábban kezdődik a vártnál, ennek csak limitált hatása lehet. Az ingatlanfedezetű portfóliót folyamatosan csökkentheti a Fed, miközben az államkötvény-portfóliójában is inkább a rövidebb lejárat felé mozdulhat el a szakértők szerint. A Goldman Sachs más elemzőkkel szemben nem számít recesszióra az Egyesült Államokban, s ennek megfelelően szerinte 2020 után 2021-ben is kamatot emelhet majd a Fed, feltéve, hogy továbbra is 2 százalék körüli inflációval párosuló trend feletti GDP-növekedés és tovább feszesedő munkaerőpiac jellemzi majd a következő két évet.

A piac ehhez képest inkább a

J. P. Morgan véleményét osztja, a cég jövőre már recessziót vizionál, ami kamatcsökkentésre kényszerítené a Fedet. Szerintük erre először a munkaerőpiaci adatok hívják majd fel a figyelmet. Úgy látják, a következő években hozamot inkább a feltörekvő piacokon érdemes keresni.

Piaci hatások

A dollár reagált a leggyorsabban a Fed irányváltására, szerda este több hirtelen ugrással az 1,14-os szint fölé gyengült az euróhoz képest. A részvénypiacok kezdetben kifejezetten optimistán fogadták a híreket, hiszen a kamatemelések elhalasztása a kockázatmentes hozamon keresztül pozitívan hat az értékeltségekre. A Bloomberg elemzése szerint most egy olyan részvénypiaci rali zajlik, amely paradox módon a gazdasági lassulásra alapoz. Az amerikai államkötvények is pozitívan fogadták a hírt, amely nem túl szokványos módon a kockázatnövelés irányába is hatott. Így a bóvlikötvények és a feltörekvő piacok is profitáltak a bejelentésből, amire a legjobb példa az amerikai kamatszintre érzékeny török líra erősödése. | VG