Atomkáosz a Közel-Keleten: ha megbukik az iráni rezsim, kezdetét veszi a nukleáris rémálom – elkerülhetetlen a katonai beavatkozás?
Egy esetleges iráni rendszerváltás nemcsak politikai, hanem súlyos nukleáris biztonsági válságot is hozhat. Az amerikai katonai beavatkozás szinte elkerülhetetlennek tűnik addig, amíg nincsen biztosítva, hogy ki és hogyan biztosítaná az ország dúsított uránkészleteit és működő atomreaktorait. Enélkül ugyanis a Nyugat akár egy még ellenségesebb atomhatalommal is szembetalálhatja magát az iráni forradalom végén.
Iránban hetek óta tartanak az országos tüntetéssorozatok a rezsim politikai elnyomása, a gazdasági válság, valamint a lakosságot sújtó szabadságkorlátozások miatt.
A megmozdulásokat a hatóságok erőszakosan verték le, a biztonsági erők éles lőszert is bevetettek, a fellépésnek pedig állítólag több ezer halálos áldozata volt, bár pontos számokat a teheráni vezetés nem hozta nyilvánosságra.
A civilek elleni erőszakra reagálva Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy katonai lépéseket fontolgat Irán ellen, ezt megerősítve pedig egy amerikai hadiflotta is a térségbe utazott. Az iráni és az amerikai erők között azóta két súlyos incidens is történt, azonban egyelőre még nem robbant ki egy újabb háború a Közel-Keleten.
Az amerikai armada megjelenése már elég volt ahhoz, hogy az iráni kormányt nyitottá tegye a tárgyalásra – ameddig azonban az ország egy forradalom szélén táncol, bármikor elindulhat a katonai beavatkozás. Washington számára ugyanis még a civilek védelménél is fontosabb, hogy egy lehetséges rendszerváltás esetén a rettegett iráni nukleáris infrastruktúra nehogy véletlenül olyan kezekbe kerüljön, amely abból a Nyugat ellen fordítható atomfegyvereket gyárthatna.
Globális biztonsági kockázattá válhat az iráni atomprogram
Teherán az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű, nagy tisztaságú nukleáris fűtőanyagot halmozott fel: közel 450 kilogramm, 60 százalékra dúsított urán lehet az ország birtokában, amely további feldolgozás nélkül is alkalmas lehet egy primitív atomfegyver előállítására. Ezek a készletek feltehetően
- az Izrael által tavaly sikertelenül bombázott iszfaháni alagútrendszerekben;
- illetve a Natanz és Fordow környékén megrongálódott létesítményekben találhatóak meg.
Egy hatalmi vákuumban milíciák, terrorcsoportok vagy fekete piaci hálózatok is megpróbálhatnák megszerezni őket.
Nem éppen azt kapta vissza Irántól Trump, mint amire számított: hallani sem akarnak amerikai ultimátumokról, nagyon nehéz idők előtt állhatunk
Újrakezdődhetnek az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalások, miután Maszúd Peszeskján iráni elnök erre utasítást adott. Irán ugyanakkor már a tárgyalások ellőtt jelezte, hogy nem fogad el amerikai ultimátumokat, és minden feltételt saját maga kíván véglegesíteni.
A Wall Street Journal szerint külön kockázatot jelent a jelenleg is működő bushehri atomerőmű és annak kiégett fűtőelem-tárolói, ezek ugyanis hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot, köztük cézium-137-et tartalmaznak. Egy baleset vagy szabotázs esetén a szennyezés nemcsak Iránt, hanem a Perzsa-öböl térségét is elérheti, akár százezreket kitéve súlyos sugárzásnak.
Az országban emellett számos, orvosi és ipari célra használt radioaktív forrás is található kutatóközpontokban és kórházakban. Ezek lokálisabb veszélyt jelentenek, de egy „piszkos bomba” alapanyagaként így is halálos fegyverré válhatnak.
Nincs nagyobb fenyegetés egy kósza atomfegyvernél
A történelem intő példákat kínál. A Szovjetunió felbomlása után az Egyesült Államok gyors beavatkozása és a Kooperatív Fenyegetéscsökkentési Program akadályozta meg, hogy a nukleáris arzenál és a szakértelem rossz kezekbe kerüljön. Irakban viszont 2003 után napokig őrizetlenül maradtak nukleáris létesítmények, amelyeket kifosztottak, az ott tárolt radioaktív anyagok pedig eltűntek.
Ezzel szemben Dél-Afrika a kilencvenes évek elején rendezett módon számolta fel atomfegyver-programját, nemzetközi ellenőrzés mellett, még a politikai átmenet lezárása előtt. Ez bizonyítja: megfelelő együttműködéssel a nukleáris kockázat kezelhető.
Bár Irán összeomlása nem elkerülhetetlen, az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek már most készen kell állniuk. Gyors reagálású katonai és szakértői egységek, nemzetközi koordináció és előre kidolgozott forgatókönyvek nélkül ugyanis Irán nukleáris öröksége a világ következő proliferációs rémálmává válhat.
Irán lemondhat nukleáris programjáról — cserébe Trump nem bombázza porig az országot
Irán kész felfüggeszteni nukleáris programját az Egyesült Államokkal kötött megállapodás érdekében. Trump elnök közel-keleti megbízottja és veje várhatóan pénteken Isztambulban találkozik Irán külügyminiszterével, hogy a két ország közötti feszültségek ellenére tárgyaljanak.
