Csak a paranoiások élnek túl, de ami a Wall Streeten történik, már nekik is sok – vad menekülés kezdődött
Tőzsdeomlás keltett meglepetést a héten a Wall Streeten. Paradox módon, eladták a szoftvercégek részvényeit, mert a piac attól tart, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megzavarhatja az üzleti modelleket. Bár a szoftvercégek számára profitforrás az MI, de egyúttal veszteségforrás is. Amit az algoritmus az egyik kezével adott, azt a másikkal elveszi.
Nyugdíjazza a régi szoftvercégeket a mesterséges intelligencia
A hét eleji szektorális tőzsdeomlást az indította el, hogy az Anthropic bevezetett egy új MI-eszközt, amely automatizálja a jogi feladatokat:
- a szerződések felülvizsgálatát,
- a szabályozási megfelelést,
- a tájékoztatókat
- és a titoktartási megállapodásokat.
Az amerikai vállalkozások jogi szoftverekre és adatszolgáltató cégekre támaszkodnak, s a befektetők attól tartanak, hogy az Anthropic eszköze kiszoríthatja a piacról a hagyományos szoftvereket.
Ha az MI képes kódolni és áttekinteni a jogi dokumentumokat, mi akadályozza meg abban, hogy egy cég könyvelését is auditálja vagy teljesítse az adókötelezettségét?
Ez a fenyegetés tömeges eladást váltott ki olyan szoftvercégeknél, mint a Salesforce vagy az Intuit (a TurboTax forgalmazója), továbbá az adatszolgáltató ügynökségeknél.
Bár a legtöbb szoftvercég mesterséges intelligenciát épít be termékeibe, ám az Anthropic eszköze ugyanezt a szolgáltatást alacsonyabb költséggel nyújthatja a vállalkozásoknak.
Emlékezhetünk,
- hogyan döntötte romba az Amazon a hagyományos könyvesboltokat,
- hogyan tette tönkre a Netflix a filmkölcsönző üzleteket,
- s miként alkonyult be a kábeltelevíziózásnak a streaming elterjedésével.
Ahogy Andy Grove, az Intel legendás vezérigazgatója szokta volt mondogatni:
Csak a paranoiások élnek túl.
Márpedig a vállalatoknak és a befektetőknek most jó okuk van paranoiára.
Ha eddig csak a tőzsdei buborék kipukkanásától féltek,
most attól is retteghetnek, ha bejön a számítás.
MI-forradalom: könnyen hiba csúszhat a számításba
A Big Tech még soha nem költött ennyit erre a technológiára, mint mostanában. De az olyan korai befektetők, mint a japán SoftBank 140 milliárd dolláros kudarca is mutatja, a pénz mennyisége és a technológia töretlen fejődése önmagában nem elegendő a sikerhez. Jókor és jó helyen kell befektetni. És az sem mindegy, mikor száll ki valaki a tőzsdei páternoszterből.
Érdekes paradoxon az is, hogy az Nvidia, az Alphabet, az Amazon és a Microsoft bőséges profitforrásként tekint a mesterséges intelligenciára. A pénz azonban jórészt abból származik, különösen az Alphabet és a Microsoft esetében, hogy MI-szolgáltatásokat adnak el a vállalkozásoknak.
A csetbotok építői folyamatosan pénzt veszítenek,
s a következő évekre nézve is csak veszteségek szerepelnek a terveikben.
- Itt van mindjárt az OpenAI. Bár a részvényeseknek publikált adatok szerint a tavalyi 13 milliárd dolláros bevétel idén bőven megduplázódhat, elérve a 30 milliárd dollárt, majd jövőre ismét duplázást terveznek. Ám ennek ellenére is csak 2029 végére várnak nullszaldót, és 2030-ra remélnek nyereséget. Ha alábbhagyna a mesterségesintelligencia-őrület, vagy az OpenAI értékesítése nem a tervek szerint alakulna, esetleg a tőkebevonást recesszió nehezítené, akkor a befektetők elpártolhatnak, mielőtt nyereségessé válna a startup.
- De nemcsak a stratupok, hanem a felhőszolgáltatók oldaláról is megfogalmazódnak aggasztó kérdések. Mark Zuckerbergnek sincs jó válasza arra kérdésre, hogy mi lesz, ha tévednek, s megtorpan a mesterséges intelligencia technológiai rohama.
Nos, erre Zuckerberg azt mondja:
Majd belenövünk az infrastruktúrába.
Vagyis jelenleg nincs alternatívája az agresszív építkezésnek, ahogy a Meta, úgy a többi nagy tech cég is a lehető legoptimistább szcenárióra készül. Úgy gondolják, nagyobb kockázat a FOMO, mint a tőzsdei buborék.
