Konstanca lett az arab világ tengeri kapuja

Újabb harminc évre, 2049-ig hosszabbította meg a Dubai Ports World (DPW) társasággal 2003-ban aláírt, a konstancai kikötő legnagyobb konténertermináljára szóló koncessziós szerződést Románia. A világ egyik jelentős kikötőiterminál-fejlesztő és -üzemeltető cégének számító, arab emírségekbeli vállalat világszerte 40 ország 78 kikötői terminálját üzemelteti, 2017-ben 70,1 millió klasszikus konténertonnányi árut mozgatott meg, amelyet 2020-ig 100 milliót meghaladó mennyiségre kíván növelni.

Az aláírás alkalmával a DPW, egyben Dubaj város tengerhatóságának elnöke, Szultan Ahmed bin Szulajem változatlanul az egyik legfontosabb európai kapunak nevezte a konstancai kikötőt, amelynek jelentőségét a Kína irányából érkező kereskedelem igényei egyre emelik. A Boszporuszon életbe léptetett korlátozások miatt a cég párhuzamos hajózási csatorna kiépítésére kért és kapott engedélyt a török hatóságoktól, az öt éven belül megvalósuló beruházás várhatóan a konstancai kikötő hatékonyságát is jelentősen növeli. A mintegy 40 négyzetkilométeres konstancai kikötő a Fekete-tenger legnagyobb, Európa negyedik legjelentősebb kikötője. Befogadóképessége évi 120 millió tonna, a 156 horgonyzóhelyből 140 működőképes, ami 165 ezer DWT (bruttó hordképesség) kapacitású tartályhajók és 220 ezer DWT kapacitású ömlesztett árut szállító hajók (bulk carrier) kikötését is lehetővé teszi. A Dunával a Duna–Fekete-tenger csatorna köti össze, és ez a konstancai kikötő egyik legelőnyösebb adottságának számít. Ezen keresztül Konstanca és Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Németország között jelentős folyami áruforgalom zajlik. Ez a kikötő teljes forgalmának több mint 30 százalékát teszi ki, tavaly például 9200 folyami hajó kötött ki Konstancán.

A kikötő forgalmából Magyarország 4-5 millió tonnával részesedik, ám az áruforgalom a Duna hektikus hajózhatósága miatt meglehetősen változó. Konstanca éves forgalma mintegy 45 millió tonnát tesz ki, így a magyar áruk a román kikötő forgalmából 10 százalékkal, a tranzitot tekintve pedig 17–20 százalékkal részesednek.