Felpörgött az infláció a szomszédos országokban, drágulnak az élelmiszerek

Több hatás is érvényesül a szomszédos országok inflációs mutatóiban, hiszen míg például Ukrajnában a politikai bizonytalanság gyorsítja a pénzromlás ütemét, addig például Szerbiában, amely ország szintén nem uniós tagállam, a stabilitás jellemző az árakban. Romániában a kereskedelmi egyenleg deficitje is sokat nyom a latban, Szlovákiában a magas bérek és az eurózónás monetáris politika feszülhet egymásnak.

Az egyensúlytalanság gyorsítja a pénzromlást Romániában

Az Európai Unióban Romániában mérték a legmagasabb inflációt az elmúlt kilenc hónapban, az Eurostat adatai szerint 3,2 százalékos volt a pénzromlás üteme. Az idei inflációra vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank is 2,9 százalékról 3 százalékra módosította, 2020 végére pedig 3,1 százalékos inflációval kalkulálnak.

Az idén februárban 0,79 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak havi alapon, az éves mutató 3,83 százalékra ugrott az Országos Statisztikai Intézet szerint. Az élelmiszerek 4,46 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,74 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,08 százalékkal drágultak egy év alatt. Márciusra 26,33 százalékkal nőtt az év kezdetéhez képest a burgonya ára, de drágultak a zöldségek és a zöldségkonzervek is, az utóbbi kategória 20,6 százalékkal. A déli gyümölcsök is 10,28 százalékkal drágábbak, mint az év elején. A tojás ára ugyanakkor 5,22 százalékkal csökkent. Összességében márciusban 0,49 százalékkal nőttek az élelmiszerárak az előző hónaphoz és 3,08 százalékkal 2018 decemberéhez képest. A nem élelmiszeripari cikkek közül a cigaretta és a dohánytermékek drágultak a legnagyobb mértékben: februárhoz képest 1,55 százalékkal, tavaly decemberhez képest pedig 4,22 százalékkal. Az üzemanyagárak is „ágaskodnak”, februárhoz képest 1,13 százalékkal, decemberhez viszonyítva pedig 3,82 százalékkal drágábban lehet autózni Romániában – annak minden gazdasági mellékhatásával. A folyamatok eredőjénél a szakemberek elsősorban a befektetések mélypontra süllyedését és illetve a külkereskedelmi mérleg egekbe szökő hiányát azonosítják. Hatalmas a pénzkiáramlás az országból, és mivel a fogyasztás mértékét nem tudja kielégíteni a belső termelés, erőteljesen nő az importáruk és -szolgáltatások mértéke.

Növekvő bérek, stagnáló árak Szerbiában

Az elmúlt időszakban alacsony szinten, 2 százalék körül mozog az inflációs mutató Szerbiában, miközben a jegybanki célsáv 1,5–4,5 százalék.

Ezzel szemben az átlagbér számottevően emelkedett az utóbbi időben. A statisztikai hivatal adatai szerint 54 521 dinár volt idén januárban a nettó átlagos fizetés, szemben az egy évvel korábbi 50 048 dinárral. Az átlagnyugdíj az átlagfizetés felét sem éri el, alig 25 ezer dinár körül alakul. Az államfő azonban éppen a napokban jelentette be, hogy átlagosan 1500-2000 dinárral (4000-5400 forint) emelkedhetnek a nyugdíjak jövő januártól. A mintegy hétmillió lakosú országban 1,7 millió nyugdíjas él. A foglalkoztatottak száma mintegy 2,5 millió. Miközben a vásárlóerő enyhén nőtt, az árak nem sokat emelkedtek, mindössze néhány alapvető élelmiszer drágult érdemben, többek között a liszt, a burgonya és a hagyma. Nem volt érezhető hatása annak sem, hogy az év elejétől megszüntették a kenyér árának szabályozását, a termék árában a lépés nem hozott változást.

Nehéz kordában tartani az ukrán inflációt

Ukrajnában az idei év első két hónapjában mindössze 0,3 százalékos volt az infláció, ám márciusban hirtelen 4 százalékra ugrott a mutató, amit a szakértők az elnökválasztással magyaráznak. Olekszij Dorosenko közgazdász prognózisa szerint az év végére 8 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme, ám tekintettel arra, hogy ősszel parlamenti választás lesz, s még hátravan az elnökválasztás második fordulója is, szakértő legyen a talpán, aki hiteles prognózissal áll elő. Az ukrán jegybank idei előrejelzése mindenesetre 6,3 százalékos inflációt vetít előre, 2020-ban pedig 5 százalékos szintet jelöl meg. Az IMF idén 7 százalékos szinttel kalkulál. A korábbi évekhez képest kisebb pénzromlási ütemet a monetáris politika szigorával, a hrivnya viszonylagos stabilitásával magyarázzák. A kijevi kormány az elmúlt években képtelen volt tartani a célként megjelölt inflációs szintet, az folyamatosan két számjegyűvé duzzadt. Idén azért kínálkozik esély a leszorítására, mert 2018-cal ellentétben, amikor duplájára emelték a minimálbért, 2019 januárjától csak 12 százalékkal nőttek a minimális keresetek, s tavaly novemberben a 23,5 százalékos gázáremeléssel az energiatarifák felsrófolását is letudta a kormány. Egy köbméter gáz ára megközelíti a 90 forintot, a villamos energia kilowattonkénti tarifája 10 forint, de havi 100 kilowatt feletti fogyasztásnál már 17 forintnak megfelelő hrivnyát kell fizetni. Kisebb nyugdíjemelést is végrehajtottak, tizenharmadik havi nyugdíjként átlagosan 2000 hrivnyát is kaptak az idősek.

Az ukrajnai elnökválasztás április 21-i, második fordulója előtt a lakosság nagy tételben kezdett el valutát vásárolni, ami lejtőre küldte a helyi fizetőeszközt. Amennyiben a trend folytatódik, hatása lecsapódik majd az üzemanyagárakban. Ukrajnában, amint emelkedik a dollár árfolyama, azonnal felfelé kúszik a benzin és a gázolaj ára is, ám fordított esetben ez a tendencia már nem ennyire látványos. Jelenleg átlagosan 300 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, s hasonló összeget kell fizetni a gázolajért is.

Az ortodox húsvéthoz közeledve, amikor tömegesen jönnek haza a vendégmunkások, rendre megfigyelhető egy nagyobb vásárlási láz, ami szintén kisebb áremelkedést idéz elő. Becslések szerint nyolcmillió ukrán dolgozik külföldön, akik tavaly 11 milliárd dollárt küldtek haza.

Erőteljesen drágul az élelmiszer Szlovákiában

Februárban 2,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Szlovákiában éves összevetésben, a maginfláció 1,9 százalékos volt – derül ki a szlovák statisztikai hivatal adataiból. Az elemzők a januári 2,2 százalékkal megegyező eredményre számítottak. Leginkább a lakhatási költségek és az energiaárak nőttek, egy év alatt 4,2 százalékkal. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 2,5 százalékkal drágultak.

Tavaly éves szinten 2,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, idén pedig az infláció további gyorsulására lehet számítani. Tovább emelkednek idén a rezsiköltségek, a lakosság azonban leginkább az élelmiszerek drágulását érzi majd meg, márpedig tavaly éves szinten átlagosan csaknem 4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ami az egyik leggyorsabb ütemnek számít az Európai Unióban – nyilatkozta Eva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding-elemzője. Csak januárban 3 százalékkal drágult az élelmiszer 2018 decemberéhez képest. Sadovská szerint idén sem lesz a tavalyinál alacsonyabb az infláció, a kormány intézkedései, a szociális csomag bérnövelő hatása miatt (drágul az éjszakai és a hét végi munka) az elkövetkező hónapokban további áremelkedésre számíthatunk. „Az infláció az év első felében tovább gyorsul, hiszen a gáz és a villanyáram is drágul, ezek pedig beépülnek a többi szolgáltatás árába. Mindezt figyelembe véve idén nagyjából 3 százalékos inflációval számolunk” – nyilatkozta Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Ezzel szemben a Slovenska Sporitelna elemzője, Katarina Muchova 2,5 százalékos éves inflációt prognosztizál.

Jó hír, hogy tavaly az inflációnál gyorsabb ütemben nőttek a bérek Szlovákiában. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2018-ban az országos bruttó átlagbér átlépte az ezereurós határt, 1013 euró volt. Éves alapon a nominálbérek 6,2 százalékkal emelkedtek tavaly, a reálbér-emelkedés pedig 3,6 százalék volt. A képhez hozzátartozik, hogy az ezereurós átlag felett csupán Pozsony megyében keresnek (a fővárosban és vonzáskörzetében 1272 euró az átlagbér), az ország többi hét megyéjében az átlag ezer euró alatt maradt.

Lassult a német és a francia növekedés

Franciaországban a fogyasztói árak 2017 októbere óta a leglassabb ütemben, 1,1 százalékkal emelkedtek márciusban éves bázison, azt követően, hogy februárban 1,3 százalékos ütemet mért a nemzeti statisztikai hivatal. Az éves maginfláció 0,5 százalékra csökkent az előző havi 0,7 százalékos eredmény után. A német fogyasztói árak emelkedése mindeközben tavaly április óta a leglassabb volt, az éves mutató 1,3 százalékon állt a februári 1,5 százalékos érték után. | CS.-V. A.