Történelmi lépés: nyugati irányú gázimportszerződés születik, a részletekre figyel a világ – Szijjártó Péter bejelentése mindent megváltoztathat

Mától egy olyan földgázvásárlási megállapodással rendelkezik Magyarország Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előzetes közlése szerint, amely „a leghosszabb távú nyugati irányú földgázbeszerzési szerződésünk” lesz. Az import mennyiségének növelése és a behozatal diverzifikálása mellett a gázellátás biztonságával  érvelt.

A szerződés fő adatai

• a beszerzendő gáz éves, illetve összes mennyisége,
• a megállapodás időtartama,
• a földgáz ára,
• a Magyarországra történő érkezésének iránya és esetleges egyéb feltételei lesznek.

Ezekből az árat nem szokták nyilvánosságra hozni, általában körülírják úgy, hogy összességében kedvezőnek nevezik.

Elsősorban Horvátország vagy Ausztria felől, de ottt van az USA is

Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal létesített már gázvezetéki összeköttetést. Az uniós elvárásnak (és az észszerűségnek) megfelelően minden országhatáron mindkét irányba adott a szállítás lehetősége is. A kizárt Szlovénián és a keleti Ukrajnán kívül elvben az összes többi szomszédos határon érkezhetne Magyarországra földgáz, mert e szomszédainknak vagy

• van saját termelésük,
• vagy van cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó kikötőjük,
• vagy további  szomszédaikon keresztül, vezetéken hozzáférhetnek ilyenekhez.

Mindazonáltal egyes országok kizárhatók a sorból. Szlovákia például jellemzően importál Magyarországon keresztül, Szerbia pedig az orosz gázt továbbítja Magyarországra. Románia azonban már bekerül az esélyes eladók és importirányok közé, ha a Neptun Deep tengeri mezőre alapozott belföldi termelését nyugatinak tekintjük. Ezenfelül, saját LNG-kikötője ugyan nincs, de Bulgárián át hozzájuthat Törökország felől szinte akárhonnan vásárolt gázhoz. Tehát ez is egy lehetőség.

A másik esélyes útvonal a valamennyi gázt szintén termelő Ausztrián keresztül vezet. Az osztrák–magyar határon Magyarországra egyelőre (nem folyamatosan) orosz gáz érkezik a 2021-es magyar–orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás szerint. Az Ausztria felőli import új forrásból való növelése mellett egyrészt az szól, hogy az erősödő magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok egyik területe az energetika, másrészt az, hogy az amerikai–EU megállapodás alapján az Európai Unió növelni fogja az Egyesült Államokból történő energiahordozó-beszerzéseit. Kérdés azonban, hogy ez a politikai szinten kötött egyezség Magyarországot mennyiben és mire kötelezi, illetve, hogy az Magyarországnak mekkora előnyt ígér, ha ígér. Az amerikai forrásra tippel egy orosz szaklap is: mint olvasható: „a nyugati irány azt jelentheti, hogy amerikai LNG-termelőktől vásárolnak szállítmányokat dél-európai fogadóterminálokon keresztül. Más beszállítók is lehetségesek, de Magyarország EU-tag, és az EU ígéretet tett arra, hogy egy kereskedelmi megállapodás részeként évente (három éven keresztül) 250 milliárd dollár értékű LNG-t vásárol az Egyesült Államoktól."

Van viszont egy ma is használt alternatív forrás és útvonal: Magyarország (az MVM és a Shell krk-szigeti kapacitáslekötésére alapozva) Horvátország irányából oda LNG-tartályhajón, onnan vezetéken továbbítandó gázt vásárol a nemzetközi piacokról. Arról, hogy Magyarország számára a horvátországi importirány a gazdaságos, ha LNG beszerztéséről van szó, egy éve Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezériagzgatója beszélt a Világgazdaságnak. Mint mondta, „az MVM megvizsgált minden elérhető és logikusan használható európai LNG-terminált, de csak a horvátországival kötött megállapodást. Főként az elmúlt néhány évben épült németországi létesítményeket tanulmányoztuk, de tárgyaltunk a lengyelországiakkal is. Lengyelországban érdekelt minket a meglévő és a Gdansk mellett építendő létesítmény is. Az utóbbi esetében még az ajánlati fázisba is beszálltunk, de kötelező érvényű ajánlatot végül nem adtunk”.  Igaz, a vezérigazgató nyilatkozata óta változhatott a helyzet.

Nagyon kell a magyar gazdaságnak a gáz

A 2021. szeptember 27-én aláírt magyar–orosz hosszú távú gázvásárlási szerződés eladója az orosz Gazprom. A szállítás 10 évre és opcióval további 5 évre szól, és évi 4,5 milliárd köbmétert rögzít. A mennyiségből évi 3,5 milliárd köbmétert a 2021. október 1-jétől üzembe állt szerb–magyar interkonnektoron fogad az FGSZ Zrt. országos hálózata, 1 milliárd köbmétert pedig Ausztria felől. Az árról annyi tudható az akkori bejelentés szerint, hogy az „jóval kedvezőbb” az akkor lejárt, 1995-ben kötött szerződés alapján fizetettnél.

A miniszter nem véletlenül emelte ki a gázimport diverzifikálásának fontosságát. 

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes adatai szerint. Az országban felhasznált (importból, belföldi termelésből és a tárolókból származó) mennyiség más fosszilis energiahordozókkal együtt 18,7 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez. (Az utóbbiban a döntő súly az atomenergiára és a már szintén hatalmas tételt jelentő a napenergiára jutott.) Emellett földgázzal állították elő a hőszolgáltatásra szánt energiamennyiség 68 százalékát, alapanyagként pedig az iparnak is tetemes a földgázigénye. A teljes tavalyi elsődlegesenergia-termelés kicsit meghaladta az egymillió terajoule-t, ennek a 30 százalékát állították elő földgáz felhasználásával.

Kérdés, mennyi fér be a csövön

Miután Szijjártó Péter azt írta, hogy a leghosszabb időtartamú, nyugati irányú beszerzésre kerül sor, egy legalább 10 plusz öt éves szerződésnek kell születnie, hiszen a 2021-es magyar–orosz megállapodás ausztriai iránya a szállítás útvonala alapján nyugati. Érdekes lesz majd megtudni, hogy a miniszter közvetlenül egy termelő kereskedőcégével,  vagy egy független kereskedővel állapodik-e majd meg. Ha az utóbbival, akkor a tőle vásárolt gáz bármilyen eredetű lehet, például orosz is. Akárhonnan is érkezik azonban az új szerződésben rögzített mennyiség, a nagy importnak gátat szab a határkeresztező kapacitások mérete. Igaz, megállapodhat arról is a miniszter, hogy az import később, az importkapacitások szükséges megnövelése után indul.