Csődhullám és autóipari összeomlás
Az autóipar teljesítménye márciusban a tizedik egymást követő hónapban csökkent, ezúttal éves bázison 14,4 százalékkal. A hazai forgalomra szánt járművek gyártása 18,1, az exporté 13,4 százalékkal esett vissza. Utóbbi teszi ki a termelés csaknem négyötödét, ami egyben jelzi, mennyire fontos az iparág számára a szabad és korlátozásoktól mentes külkereskedelem. A kibocsátás az 1980-as évek szintjére zuhanhat vissza, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból – figyelmeztetett az ágazati szövetség (SMMT). A legfrissebb előrejelzés szerint még rendezett Brexit és az ezzel járó átmeneti időszak esetén is a tavalyi 1,52 millióról 1,36 millió darabra csökkenhet az országban gyártott autók száma az idén, de 2021-re ez a szám visszajöhet 1,42 millióig. Megállapodás nélkül viszont a termelés 30 százalékkal, 1,07 millió darabra zuhanhat 2021-re. „Sürgősen meg kell egyezniük az érintetteknek, hogy helyrehozhassuk az okozott károkat, és az energiánkat és a befektetéseinket az iparág előtt álló technológiai kihívásokra fordíthassuk” – mondta a Sky Newsnak Mike Hawes, az SMMT vezérigazgatója.
A Brexit körüli bizonytalanságok és a fogyasztók visszafogottsága miatt ötéves csúcson van a csődgondnokságot „élvező” brit cégek száma is. Hivatalos adatok szerint az év első három hónapjában 451 cég kényszerült erre a lépésre, ami 21,8 százalékos növekedés 2018 utolsó negyedévéhez képest, és a legmagasabb szám 2014 első negyedéve óta. A fizetésképtelen vagy a hitelek átütemezéséről megállapodó vállalatok száma 6,3 százalékkal nőtt, és március végéig elérte a 4187-et. A helyzetet szakértők részben azzal magyarázzák, hogy sok cég tetemes készleteket halmozott fel a Brexitre készülve március 29. előtt, az Európai Unióból való kilépés dátumát azonban azóta október 31-re tolták át. A kisvállalatok számára emellett súlyos terhet jelentenek az emelkedő bérek is – mondta a The Guardiannek Mike Cherry, az érdekképviseletük elnöke. A Begbies Traynor vagyonfelügyelő és tanácsadó adatai szerint csaknem félmillió brit cég küszködik súlyos pénzügyi nehézségekkel, ez az összes vállalat 14 százaléka. Az ingatlanszektor a leginkább érintett, de az építőiparban is 10 százalékkal nőtt egy év alatt az érintettek száma.
A Bank of England monetáris tanácsának korábbi tagja, Andrew Sentance szerint a Brexit a senkiföldjére kényszerítette a brit gazdaságot, és emiatt a növekedés a következő tíz évben a leglassabb lesz a második világháború óta. Az EY Item Club is visszafogta a héten a brit növekedési kilátásokat, a tavalyi 1,4 százalék után 2019-re 1,3, 2021-re 1,5 százalékos GDP-bővülést vár. A kilépési határidő eltolása miatt elemzők arra számítanak, hogy a jegybank nem emeli majd az alapkamatot csütörtöki ülésén.
Az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadtatása érdekében a brit kormány folytatja a tárgyalásokat az ellenzéki Munkáspárttal, és a hétfői fordulón a Times értesülése szerint számottevő haladást sikerült elérni. Ez a halvány jel elég volt arra, hogy a font árfolyama kedden kéthetes csúcsra erősödjön: a dollárral szemben 0,8, az euróval szemben 0,6 százalékkal drágult. Kézzelfogható eredmények azonban még nincsenek, és a The Independent úgy tudja, hogy May még egy hetet adott a megegyezésre. Azután más megoldást keres, ha a Munkáspárt nem hajlandó támogatni az alsóházban a kilépési törvénycsomagot, amelynek része a Brüsszellel kötött megállapodás és egy politikai nyilatkozat is.
