Idei csúcsán az euróövezeti maginfláció

A várakozások felett alakult ugyan az áprilisi euró­öve­zeti infláció, az Európai Központi Bank (EKB) mégsem lélegezhet fel. Az inflációs mutató éves bázison 1,7 százalékos lett, a maginflációs ráta pedig 1,2 százalékra ért, mindkettő idei rekord. Az EKB maginflációs célszintje 2 százalékos, 2008 óta nem járt ezen a szinten az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított árindex, az áprilisi 1,2 százaléknál utoljára 2017 végén volt magasabb a mutató – derült ki a pénteki közlésből.

A múlt heti, várakozásokat felülmúló, 1,2 százalékos GDP-bővülési adathoz hasonlóan vélhetően az áprilisi infláció sem befolyásolja az EKB monetáris terveit. A jegybank előrejelzése szerint a maginflációs mutató lassan ereszkedni fog az év hátralévő részében, és még legalább három év, mire eléri a célszintet. Ráadásul – ahogy azt az Eurostat a közleményében hangsúlyozta – a várakozáson felüli adatban szerepet játszanak szezonális tényezők is, konkrétan a húsvéti bevásárlások okozta keresletnövekedés. Emellett az árindexet leginkább az energiaárak 5,4 százalékos emelkedése gyorsította, ami nem része a maginflációs indexnek. Elemzők szerint az idei második negyedéves, részletes inflációs statisztika mutat majd rá, hogy az idén emelkedik vagy csökken-e a tisztított árindex. A legtöbb szakértő úgy véli: a maginflációs mutató 1 százalékra csúszhat vissza májusban.

Az inflációs folyamatokat tekintve rossz hír az is, hogy a termelői árak 0,1 százalékkal csökkentek áprilisban márciushoz képest, míg az elemzők stagnálásra számítottak. Az éves alapú növekedés pedig csak 2,9 százalékos volt a becsült 3 százalék helyett. A termelői árak változása gyakran szolgál indikátorként a fogyasztói árak mozgására nézve, mivel a termelők az árnövekedést általában áthárítják a fogyasztókra.

Hiába tehát a várakozásokon felüli adat, sem az EKB, sem a befektetők nem remélhetik, hogy eljött az inflációs fordulat. A jegybank nyitva hagyta magának a lehetőséget, hogy a beérkező adatoktól függően lazítsa a monetáris kondíciókat. Mario Draghi jegybankelnök korábban úgy nyilatkozott: készek minden eszközt bevetni. Ennek egyik lépése, hogy szeptemberben elindítja a TLTRO-program harmadik ütemét a bankrendszernek nyújtott extra finanszírozás miatt. A nullaszázalékos alapkamat és a korábban felvásárolt, de lejáró kötvények újrabefektetési üteme viszont vélhetően változatlan marad.

Felemás piaci reakciók a török inflációs adatra

Folytatódik a török líra vesszőfutása, a deviza pénteken, az áprilisi inflációs adatok közzététele után tovább gyengült a dollárral szemben. Az árindex éves bázison minimálisan ugyan, de csökkent: 19,5 százalékra a megelőző havi 19,7-ről. A csökkenés leginkább az egyre magasabb bázis következménye, tavaly áprilisban már csaknem 11 százalékos volt a drágulás. A havi bázisú árindexváltozás áprilisban 1,7 százalékos volt, pedig a jegybanki előrejelzés alig 0,7 százalékról szólt. A maginflációs ráta 16,3 százalékra csökkent a márciusi 17,5-ről, de a bázishatás itt is jelentős. A török államkötvényhozamok ugyanakkor rövid oldalon 30, hosszú oldalon 20 bázispontot ereszkedtek, a befektetők vélhetően azért optimisták, mert a török kormánynak legalább az infláció emelkedését sikerült megfékeznie.