Reformokra van szüksége Romániának

A fennálló strukturális problémák miatt a román kormány már a közeljövőben kénytelen lesz reformokat bevezetni, mielőbbi költségvetési konszolidációs intézkedések szükségesek, amelyek hatására csökkenhet a kereskedelmi és a költségvetési deficit, valamint a folyó fizetési mérleg hiánya – jelentette ki Andrei Radulescu, a Banca Transilvania makroökonómiai kutatási részlegének igazgatója a Külügyi és Külgazdasági Intézet eseményén.

A költségvetési hiány visszaszorítása különösen fontos lenne amiatt, hogy az ország ne kerüljön ismét túlzottdeficit-eljárás alá – hangsúlyozta Radulescu. Bukarest államadóssága tavaly mindössze a GDP 35 százalékát tette ki, míg az uniós átlagérték 45,6 százalék volt, a GDP-arányos költségvetési deficit azonban elérte a maastrichti határértéket, 3 százalékot könyveltek el a 2017-es 2,7 százalékos hiány után. Az Európai Unió 27 tagállama közül csak egy, Ciprus produkált 2018-ban ennél nagyobb, 4,8 százalékos deficitet. A Standard & Poor’s becslései szerint idén tovább nő majd a román deficit, 3,3 százalékra, jövőre pedig a hitelminősítő várakozásai szerint 3,5 százalékra ugorhat. A Banca Transilvania, az ország második legnagyobb pénzintézete azonban ennél optimistább képet vetít előre: számításaik szerint idén, jövőre és még 2020-ban is

3 százalék marad a költségvetési hiány, 2021-ben pedig 2,5 százalékra csökkenhet – ismertette a bank prognózisát Radulescu.

A kormánynak az egyre növekvő kereskedelmi deficitre is megoldást kell találnia: ez 2018-ban a GDP 5,8 százalékát tette ki, míg öt évvel korábban még csak 2,4 százalékát. Az ország exporttevékenységére rányomta a bélyeget a lassuló európai gazdasági növekedés miatt visszaeső külső kereslet, a behozatal pedig az erős lakossági fogyasztásra támaszkodva gyorsabb ütemben emelkedett. A gazdaság növekedése 2017-ben javarészt az erős belső kereslet miatt lehetett uniós viszonylatban kiemelkedően magas, 6,9 százalékos. Tavaly azonban a lakossági fogyasztás visszaesett. Radulescu szerint a magas infláció és a romló uniós GDP-növekedési kilátások miatt a háztartások többet tettek félre, mint korábban. Ez a gazdaság bővülésén is meglátszott: a növekedési ütem 2018-ban 4,1 százalékra lassult. Radulescu hangsúlyozta: a lakossági fogyasztás visszaesése inkább normalizálódásnak tekinthető. Az azonban kulcsfontosságú lenne, hogy a magánberuházásokat ösztönözni tudja a kormány.

Románia mindemellett egy tipikus közép- és kelet-európai problémával, a munkaerőhiánnyal is küzd, különösen az építőipari és logisztikai terülten. Radulescu szerint valószínűleg csak egy nagyobb keleti nyitás lehet megoldás a fennálló problémára. A kormány már el is indult ebbe az irányba: míg tavaly hétezer munkavállalói engedélyt adtak ki nem uniós állampolgárok számára, 2019-re ezt a kvótát húszezerre emelték, és az év első három hónapjában már több mint ötezren kapták meg az engedélyt.