Beindult az ukrán gazdaság motorja

A makrogazdasági elemzések egyöntetűen arra utalnak, hogy Ukrajna túljutott a 2014-es válság okozta sokkhatáson, és ma már a prosperitás jeleit mutatja. A gazdasági stabilitás elérte azt a szintet, hogy Kijev biztonságos célpontja legyen a befektetéseknek, s ezt csak növelik a végbemenő politikai változások. A piacok ugyanis kifejezetten jól reagáltak az április 21-i elnökválasztás eredményére, amit a július 21-re kitűzött előrehozott parlamenti választások várható kimenetele csak tovább erősíthet.

Öt évvel ezelőtt nagyon mélyre került a szomszédos ország gazdasága. A véres belpolitikai felfordulás, a 2014-es krími és kelet-ukrajnai válság súlyos érvágás volt a helyi gazdaságnak, a recesszió csaknem 10 százalékot tett ki. Azóta sokat javult a helyzet, 2015-ben és a rá következő évben 2,5 százalék feletti volt a növekedés üteme, miközben megállt a hrivnya rohamos értékvesztése is. Csak az idei első negyedévben csaknem 22 százalékkal nőtt az ukrajnai tőkebefektetések volumene. A beruházások arányát egyelőre nagyrészt a belföldi tőke emeli, tavaly a külföldi befektetések növekedése csak 2,2 százalékos volt. Mindeközben megugrottak a kockázatitőke-befektetések, tavaly 30 százalékos volt a bővülés 2017-hez képest. A növekedés motorja az agráripari szektor, az ukrán export mintegy 40 százaléka ebből ered.

Ezek a tények erősítik a szakértők pozitív kilátásait. Az ukrán jegybank előrejelzése szerint a következő években gyorsuló ütemben bővül a gazdaság: idén 2,5, jövőre 2,9, majd 2021-re 3,7 százalékos növekedést jósolnak. A Nemzetközi Valutaalap és a Fitch Rating is hasonló növekedésre számít, a világbank 2,7 százalékos bővülést jósol 2019-re. Az előrejelzések csökkenő inflációt prognosztizálnak: a jegybank inflációs célja az év végére 6,3 százalék, jövőre 5 százalék. Tavaly helyreállt az ukrán államháztartás egyensúlya.

Mint arra már utaltunk, a politikai változások is kedvező irányba mutatnak, legalábbis a befektetések szempontjából. Volodimir Zelenszkij megválasztásának hírére megugrott az ukrán tőzsdeindex, és erősödött a hrivnya árfolyama. A befektetők értékelték, hogy a választás tisztán, súlyosabb incidensek nélkül zajlott. Sokan megjegyzik: a választáson viszonylag jól működtek a demokratikus intézmények, ami hosszú távú politikai stabilitást vetíthet előre. Persze nagyon sok függ attól is, miként alakulnak majd a július harmadik vasárnapján esedékes törvényhozási választások.

Zelenszkij elnökválasztási kampánya során meg tudta nyugtatni a befektetőket: nyilvánvalóvá tette, hogy bár az oroszbarát szakadárokkal tűzszünetet kötne, külpolitikai célja Ukrajna NATO- és európai uniós integrációja. Szintén jól fogadta a piac, hogy Zelenszkij a megválasztása után Olekszandr Daniljuk volt pénzügyminiszter vezetésével azonnal követséget küldött Brüsszelbe, az EU–ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztését és a korrupció visszaszorítását ígérve. A korrupcióellenes ígéretek miatt különösen optimista a piac, mert a befektetések egyik fő akadályának látják Ukrajnában a mindent behálózó korrupciót.

Mindezek alapján Horváth Zoltán, Ukrajna siófoki tiszteletbeli konzulja úgy véli, hogy a magyar vállalkozásoknak is érdemes nagyobb figyelmet szentelniük Ukrajnának.

„Az emberek mindig szeretnének egy kicsit jobban élni. Munkámmal ehhez szeretnék hozzájárulni, hiszen a két ország közötti kapcsolatokban még óriási lehetőségek rejlenek, amelyek még tovább erősíthetők” – nyilatkozta Horváth Zoltán a Világgazdaságnak.

A magyar vállalkozók számára konkrét lehetőségeket teremthet az Oroszország elleni szankciók miatt növekvő kereslet bizonyos árukra. Tudni kell, hogy az ukrán gazdaság egyik gyenge pontja a bankrendszer, emiatt a hazai vállalkozásoknak nehéz tőkét szerezniük – külföldi befektetésekre, partneri szerződésekre vannak szorulva. Ezzel függ össze, hogy sokan a tőkéjüket ingatlanba fektetik, emiatt az építőipar ma gyorsan növekszik. Áprilisban Ukrajna újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben: leállították a műgyanták, forgóvázrugók (autóalkatrészek), elektromos relék, nagyfeszültségű vezetékek és mindenféle üvegipari termék (beleértve a palackozott italokat is) importját. A kieső kínálatot a magyar exportcégek is kihasználhatják. A közelmúltban Ukrajnában számottevő kedvezményeket kapott a zöldenergia, az ágazatba egyre több külföldi cég is befektet. Kockázatot hordoz azonban a még mindent átszövő korrupció. Az ukrán vezetés célja az, hogy a nyersanyagexportra épülő gazdaság helyett a nagyobb hozzáadott értékű gyártást támogassa – ez befektetési lehetőségeket teremthet a gépiparban és az IT-szektorban.