Élesedik a vita Brüsszel és Róma között

Közzétette az Európai Bizottság (EB) az uniós tagállamok által benyújtott stabilitási és konvergenciaprogramokkal kapcsolatos ajánlásait, amelyek a sajtóközlemény szerint gazdasági iránymutatóként szolgálhatnak az egyes országoknak a következő egy, másfél évben. A bizottság javasolta, hogy zárják le a Spanyolországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást, ugyanakkor Belgium, Franciaország, Olaszország és Ciprus esetében is vizsgálták, hogy az államadósság és a költségvetési deficit megfelel-e az uniós pénzügyi szabályoknak. Végül – a várakozásoknak megfelelően – csak Róma esetében jutottak arra, hogy indokolt a túlzottdeficit-eljárás indítása. Az olasz GDP-arányos államadósság jelentősen túllépi az EU-ban engedélyezett 60 százalékos szintet: tavaly 132,2 százalékos értéket mértek, és az EB becslései szerint ez idén 133,7, jövőre pedig 135,2 százalékra ugorhat. Az EB ráadásul azzal kalkulál, hogy a költségvetési hiány is növekedni fog: idén a GDP 2,5 százalékát teheti ki, jövőre pedig az engedélyezett 3 százalékos maastrichti küszöböt átlépve elérheti a 3,5 százalékot is. Mindez negatív hatást gyakorolhat az olasz növekedésre – indokolta a bizottság az eljárásindítási javaslatot, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megalapozottnak tart. A Reutersnak egy IMF-hivatalnok elmondta, hogy szervezete a jövő héten nyilvánosságra hoz egy jelentést, amelynek kulcsfontosságú megállapítása lesz, hogy az olasz államadósság jelentős kockázat-e az euróövezeti GDP-növekedésre nézve.

Az EB javaslatára rá kell majd bólintania az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsnak is, ezt követően indulhat el az eljárás, amely végső esetben bírság kivetésébe torkollhat. A GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 3,5 milliárd eurót vethetnek ki büntetésképp Rómára. Pierre Moscovici, az EB pénzügyi biztosa jelezte, hogy a bizottság abban az esetben hajlandó elállni eljárásindítási szándékától, ha az olaszok új adatokkal állnak elő, illetve módosítanak költségvetési terveiken. Az utóbbi azonban nem valószínű. Claudio Borghi, az alsóház költségvetési bizottságának elnöke szerint nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani a bizottsági javaslatnak. Kiemelte: az uniós tagállamokkal folytatott egyeztetések fontosabbak, hiszen a tanács hozza meg a végső döntést a szankciókról, és a következő EB összetételével kapcsolatban is. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes pedig tagállami tárgyalásokat kezdeményezett tegnap az uniós pénzügyi szabályok felülvizsgálatára.

A bizottság az olaszok mellett a görögöket is megintette. A jelentés szerint az adócsökkentések, valamint a nyugdíjasoknak ígért bónuszok mellett – amelyekről májusban szólt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök – kérdéses, hogy eleget tudnak-e tenni a vállalásaiknak. „A bejelentett csomag költséges és nem a megfelelő gazdaságpolitikai irányvonalat képviseli” – mondta Valdis Dombrovskis, az EB költségvetési stabilitásért felelős biztosa, aki szerint már az sem biztos, hogy idén is eléri az ország a 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges költségvetési többletet. Ciprasz számára most azonban vélhetően a hitelezőknek tett ígéretek betartása helyett az a legfontosabb, hogy minél több szavazatot gyűjtsön pártja, a Sziriza a július 7-én esedékes előrehozott választáson.