India lecsapna a Kínából menekülő vállalatokra
Anyagi ösztönzőkkel szeretné a jövőben Indiába csábítani a kereskedelmi feszültségek miatt Kínából elmenekülő vállalatokat az újdelhi kereskedelmi minisztérium – tudta meg a Bloomberg. A hírügynökség arról számolt be, hogy a tervezett intézkedések között – amelyekre még rá kell bólintania Nirmala Sitharaman pénzügyminiszternek – szerepelnek kedvezményes adókulcsok, valamint bizonyos időszakra érvényes adómentességek is, és a siker érdekében ipari övezeteket hoznának létre India partvonala mentén. A kereskedelmi minisztérium elsősorban az elektronikai cikkeket, elektromos autókat, cipőket és játékokat gyártó vállalatokat célozná meg az intézkedéscsomaggal.
A tervek – megvalósulásuk esetén – több szempontból is kedvező színben tüntethetik fel Narendra Modi kormányát. A májusban újraválasztott miniszterelnök ugyanis már 2014-ben azt ígérte, hogy a Make in India program révén, külföldi befektetések segítségével gyártási központtá változtatja az országot. A kabinet célja, hogy 2020-ra a feldolgozóipar az indiai GDP negyedét adja – a Világbank adatai szerint ez az arány 2017-ben 14,87 százalék volt. Az intézkedések arra is alkalmasak lehetnek, hogy a kormány terveinek megfelelően csökkentsék az ország importfüggését és növeljék az exportot. Ráadásul Modi munkahelyteremtési ígéretének is eleget tenne, ha sikerülne a gyártók számára vonzóvá változtatnia az országot. A Centre for Monitoring Indian Economy (CMIE) adatai szerint áprilisban 7,6 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta, ez 2016 októbere óta a legmagasabb érték.
Nem India az első ország, amely profitálhat a kínai–amerikai kereskedelmi feszültségekből. Az év első négy hónapjában az Egyesült Államok vietnámi behozatala 38 százalékkal nőtt éves viszonylatban, míg Tajvanból 22, Dél-Koreából 17, Bangladesből pedig 13 százalékkal importáltak többet, mint 2018 azonos időszakában. Az Asian Development Bank vezető közgazdásza, Szavada Jaszujuki szerint Vietnám előnye a többi országgal szemben az, hogy számos olyan terméket állít elő, amelyek kínai megfelelőire az Egyesült Államok vámot vetett ki.
A vállalatok egyébként már korábban megkezdték a kivonulást Kínából, válaszul a bérek növekedésére, illetve a környezetvédelmi előírások szigorodására. Szakértők szerint a folyamatnak gátat szabhat az új célországokban az automatizálás és a szükséges infrastrukturális háttér hiánya – a kínai kikötők például alkalmasak a nagyobb teherhajók fogadására, míg sok más ázsiai ország elmaradottabb ezen a téren. Scott Grawe, az Iowai Állami Egyetem professzora szerint azonban ezek csak ideiglenes, orvosolható problémák.
