Moszkva elfelejthette a kártérítést
Moszkva szerint már vége az olajszennyezési botránynak, ám a viszonteladók, a vevők és a szállítmányozók nem így látják: nekik még sok százmillió euróba kerülhet az oroszok hibája. Két hónappal azután, hogy szerves klórvegyületekkel dúsított olaj érkezett Oroszországból, az érintett piaci szereplők a szennyezett áru kevesebb mint felét tudták csak értékesíteni, azt is nyomott áron. Több mint egymillió tonnányi, nagyjából 500 millió dollárnyi olaj maradt vásárló nélkül.
A vásárlók még 10-15 dolláros hordónkénti kedvezménnyel sem veszik át az eredetileg 65 dollár körüli áron kínált olajat, mivel nem hajlandók kockáztatni a feldolgozói infrastruktúrát. A szennyezett olaj a vezetékeket ugyan nem károsította, de a finomítókban súlyos károkat okozhat.
Az orosz állam korábban megígérte, hogy az állami olajszállítmányozási vállalaton, a Transznyeftyen keresztül kárpótolja a kitermelőket, a viszonteladókat és a vevőket is. Ám csak akkor, ha a szennyezett olaj értékesítése után nyújtják be az igényeiket. A legtöbb viszonteladó viszont egyáltalán nem tudja eladni a nyersanyagot, közvetkezésképpen a kérelmet sem tudja benyújtani. Egy neve elhallgatását kérő vevő a Reutersnak hangsúlyozta: az orosz kormányt már nem érdekli az ügy. Június elején volt egy egyeztetés, de azóta nincs információ az ügyben. A hírügynökség kérdéseire nem válaszolt sem az energiaminisztérium, sem a Transznyefty. Korábban a piaci szereplők abban bíztak, hogy nyomott áron India és Kína is átvesz a szennyezett olajból. Nagyjából 800 ezer tonnányi nyersanyag tankereken el is indult Kínába, mire kiderült, hogy a távol-keleti állam mégsem kér belőle. A holland Vitol szállítmányozási vállalat egyik hajója, a Chios I. bő egy hónapja várakozik Szuez környékén, mivel az eredetileg Kínának szánt nyersanyagra azóta sem találnak vevőt. Egy másik hajójuk, a Sonangol Ranger 140 ezer tonnányi szennyezett olajjal indult vissza Kínából. A hírek szerint a kínai cégek közül csak a Sinopec vehet a szennyezett olajból.
A Refinitiv adatai szerint Európában is csak pár vevő merte átvenni a szennyezett nyersanyagot, a spanyol Repsol, a svéd Preem és a finn Neste Oil, ők is csak nagyjából 600 ezer tonnányit. A szennyezett olajat a finomítás előtt fel kell hígítani, gyakran hússzoros arányban. Az egyik finomítónál a Reutersnak azt mondták: elkezdték a hígítást és a finomítást, de akár hónapokig is eltarthat, mire a végére jutnak. Az Európába érkező többi szállítmányt egyszerűen nem vették át. Ma is majdnem 500 ezer tonnányi olaj vesztegel a kontinens kikötőiben. Márpedig egy szállítmányozónak horribilis kiadással jár, ha egy hajója a kikötőben áll. A piaci források szerint átlagosan nagyjából 25 ezer dollárba kerül egy olajtanker napi parkolási költsége a ki- és berakodás idején túl. Így a végére kijöhet, hogy a szállítmányozó egy rakomány olajon akár egymillió eurót bukik, főleg, hogy most már aligha talál érdemi vevőt a szennyezett árura.
Szinten marad a szaúdi termelés
Nem emeli meg napi 12 millió hordónyi kitermelését a Saudi Aramco, de ha a piac igényei úgy kívánják, bőven vannak pluszkapacitásai – közölte tegnap Amin Nasszer, a vállalat elnöke. Az üzletember az interjúban nem foglalkozott az olajszennyezési botránnyal, sokkal inkább a cég beruházásaival. A belföldi gázinfrastruktúra fejlesztése jól halad, tárgyalnak az orosz Novatekkel, hogy beszállnak a cég Arctic LNG-2 nevű projektjébe, valamint folyamatosan keresik, hogy hol vannak beruházási lehetőségek az indiai olaj- és gázüzletben. | VG
