Trumpnak tetszik is, meg nem is a megafúzió

A légi hadviselés számára eszközöket gyártó United Technologies és Raytheon 121 milliárd dolláros fúziója a Pentagonnál is átírja az erőviszonyokat.

Egyelőre nem bonthatnak pezsgőt a Raytheonnál és a United Technologiesnél, mivel Donald Trump elnök erős fenntartásokkal fogadta a Pentagon legnagyobb védelmi beszállítói közé tartozó cégek egybeolvadásáról szóló hét végi híreket. Az elnök a CNBC-nek adott interjújában egyfelől örömét fejezte ki, hogy egy még erősebb amerikai szereplő jön létre a 121 milliárd dollár értékű fúzió révén, másfelől azon aggodalmaskodott, hogy ezzel eggyel kevesebb versenyző száll ringbe az idén rekordnagyságú, 716 milliárd dolláros védelmi költségvetésből finanszírozott beszerzésekért. Márpedig Trump a katonai büdzsét hasznosan és hatékonyan akarja elkölteni, és a túlárazások ellen is erélyesen fel szokott lépni. Elég a Boeingot példaként felhozni, amely kétszer annyiért akarta elkészíteni az új elnöki különgépeket, mint amennyiről eredetileg szó volt. A megrendelés lemondásával való fenyegetés hamar megtette a hatását.

Trump szerint egyes területeken már most is erősen korlátozott a verseny, s ha ez tovább szűkül, az egyáltalán nincs ínyére. A Pentagonnál viszont megígérték, hogy a fúzió valamennyi aspektusát megvizsgálják, és a „frontvonalból” kísérik végig a felek szándéka szerint 2020 első fél évében lezáruló folyamatot. A feladattal a védelmi tárca államtitkárát, a beszerzésekért felelős Ellen Lordot bízták meg – írja a Reuters. Versenyjogi szempontból a fúziót az igazságügyi tárca illetékes bizottságának és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak (FTC) egyaránt jóvá kell hagynia.

Greg Hayes, a 110 milliárd dollár piaci értéket képviselő United Technologies vezérigazgatója szerint ennek aligha lesz akadálya, mivel a két társaság termékköre rendkívül széles, és kevés közöttük az átfedés. Cége a Collins Technologies révén a katonai és a polgári repülőgépipar egyik legnagyobb beszállítója, hozzá tartozik a Pratt & Whitney hajtóműgyártó is. Sokkal erősebb viszont az épületautomatizálással és klímatechnikával foglalkozó üzletága, amelynek ékköve a világ legnagyobb klímagyártója, a Carrier, valamint a globális piacvezető liftgyártó, az Otis, de ezek nem képezik tárgyát az üzletnek, az csak a védelmi üzletágra terjed ki.

A United Technologies közvetlen hadiipari árbevétele összforgalmának alig több mint a nyolcadát teszi ki. A Raytheon a légvédelmi rendszerek, a Tomahawk és a Patriot rakéták gyártójaként szerzett nevet, s ketten együtt már veszélyes ellenfelei lesznek a katonai repülőgépek gyártóinak. Így nem csoda, ha a Boeing, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman garanciákat fog kérni a kialakuló erőfölényes helyzet kezelésére. Erre már készülnek is az egyenlő felek közötti fúzió szereplői, s a Raytheon Technologies névre váltó új cég várhatóan eszközeladásokkal igyekszik kivonni a szelet versenytársai vitorlájából.

A legutóbbi nagy amerikai hadiipari fúziót tavaly ütötték nyélbe: a Northrop Grumman 9,2 milliárd dollárért vette meg a rakétarendszereket gyártó és az űrtechnológiában is elismert Orbital ATK-t, amellyel együtt pályázhatnak a földi indítású, atomtölteteket is célba juttató interkontinentális ballisztikus rakétarendszer lecserélésére, ami minimum 85 milliárd dolláros megbízás lenne a győztes számára.

A Raytheon és a United összeborulása nem volt előzmény nélküli, a piacon már be is árazták. Az előbbi árfolyama az idén 22, az utóbbié 18 százalékkal erősödött, ez tartalmazza a bejelentéskor elszenvedett 1,5, illetve 3,1 százalékos csökkentést is. A teljes egészében részvénycserés ügylet keretében egyik fél sem fizet prémiumot, és a United-részvényeseknek 57 százalékos részesedésük lesz az új cégben.