Vegyes üzenetet küldött a Fed

Felemás jelzést küldött a Fed a piacoknak: növelte a kamatcsökkentés valószínűségét, de lehűtötte a mielőbbi lazításra spekulálókat. Az eddigi álláspont, miszerint „türelemmel kell várni a beérkező adatokat”, megváltozott, a friss kommunikáció már növekvő kockázatokról, gyenge inflációról és a kamatcsökkentési várakozások növekedéséről szól. A frissített dot-plot ábra szerint a Fed rendkívül megosztott: a döntéshozók közül a legtöbben, nyolcan még mindig azt valószínűsítik, hogy az idén változatlan marad a 2,25–2,5 százalékos sávban lévő alapkamat, de hét tag már idei két csökkentést tart helyesnek.

A 2020-as várakozások 50 bázisponttal lefelé módosultak, a medián 2,62 százalékról 2,12 százalékra csökkent, 2021-től pedig már újra kamatemelésre számítanak a tagok. Ugyan a piaci árazások alapján a befektetők majdnem biztosra veszik, hogy a következő, júliusi ülésén már 25 bázisponttal mérsékli az irányadó kamatsávot a Fed, de elemzők szerint ez inkább az idei utolsó negyedév témája lesz.

Jerome Powell Fed-elnök az ülés utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nőttek a kockázatok, és a jegybanknak lépnie kell, de további bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy valóban kamatot vágjanak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy várható ugyan kamatcsökkentés, de nem feltétlenül a folyó negyedévben. Powell ezt azzal magyarázta, hogy a Fed nem egyszeri statisztikákra figyel, hanem folyamatokra, amelyeket legalább három–hat hónapos időtávon lehet beazonosítani. Ugyanakkor már az idei statisztikák is bőven alátámasztják, hogy a külső környezet gyengülését az erős belső fogyasztás kevéssé tudja ellensúlyozni, az adócsomag egyszeri hatása kezd kifutni, érdemi infláció pedig még a láthatáron sincs. Powell pedig elárulta: a döntéshozók szerint a kereskedelmi tárgyalásoknak nem lesz érdemi hatásuk, a bizonytalanság pedig már kezd begyűrűzni az amerikai gazdaságba.

Nem véletlen, hogy a frissített makrogazdasági prognózisban a GDP-növekedési becslést változatlanul 2,1 százalékon hagyták, a 2020-ast viszont 1,9 százalékról 2 százalékra emelték. Ez az optimizmus nem látszik az inflációs várakozásokon: a korábban becsült 1,8 százalék helyett csak 1,5 százalékos ütemet várnak idén, jövőre pedig 2 százalék helyett 1,9 százalékot. Ez érdekes helyzetet eredményez: erős gazdasági bővülést és kamatcsökkentést egyszerre valószínűsítenek, érdemi inflációra azonban nem számít senki. Márpedig a Fednek kettős mandátuma van: a teljes foglalkoztatottság és az árstabilitás. A teljes foglalkoztatottságot gyakorlatilag elérték: a munkanélküliség 3,6 százalékon, 49 éves mélyponton áll, az idei vártnál rosszabb adatok pedig csak kismértékű eltérést mutatnak, nem érdemi romlást. A 2 százalékos inflációs cél azonban még nagyon messze van. A Fed által leginkább követett inflációs mérőszám, a személyes kiadások indexe (PCE) az elmúlt hét évben csak három hónapban érte el a 2 százalékot, épp tavaly év végén. A trend azóta csökkenő, már csak 1,6 százalékon áll a mutató, a várakozás szerint pedig tovább csökken.

(A Fed kommunikációjának piaci hatásairól további részletek a 14. oldalon)

A romló gazdasági környezet miatt aggódnak a japánok és a britek is

Beállt a sorba a japán jegybank is: a Fed és az Európai Központi Bank után kilátásba helyezte a monetáris politika további lazítását. Kuroda Haruhiko jegybankelnök az e heti kamatdöntő ülés után úgy nyilatkozott: hezitálás nélkül fokozzák a monetáris stimulust, ha az infláció nem éri el a 2 százalékos célszintet. A jegybankár nem aggódik a monetáris eszköztár miatt: több kamatvágást és az eszközvásárlási program kiterjesztését is elképzelhetőnek tartja. A brit jegybank viszont kitart álláspontja mellett: a kamatszint lassú és fokozatos emelésére van szükség, ennek időpontját azonban ők sem ismerik. Az intézmény álláspontja sajátos: elismerik a külső környezet súlyos gyengülését, a megállapodás nélküli Brexit növekvő valószínűségét, sőt, 0,2 százalékról nullára vágták vissza az idei második negyedéves növekedési prognózist. Ugyanakkor a kamatpálya meghatározásakor még mindig abból indulnak ki, hogy a gazdaság nagyobb megrázkódtatás nélküli viseli majd a Brexitet. | vg