A feszes munkaerőpiac ellenére esnek a bérek Japánban

Zsinórban ötödik hónapja esnek a japán átlagbérek: 2013 óta nem csökkentek ilyen hosszú ideig a fizetések. Májusban 0,2 százalékos volt a havi bázisú zsugorodás, és ugyan a befektetők ennél nagyobb csökkenést vártak, az októberi áfaemelés miatt mégis érzékenyen érinti az adat a kormányt, amely meg akart bizonyosodni a lakossági fogyasztás stabilitásáról, hogy az adóemelés ne sértse sem a háztartási költekezést, sem pedig azon keresztül az amúgy is pangó inflációt.

A jegybank sem talált okot arra, miért nem képesek nőni a bérek, pedig a munkanélküliség már majdnem három éve 3 százalék alatt van, májusban 2,4 százalékon állt. Egyes elemzők szerint a munkaerőhiány miatt felvett részmunkaidős dolgozók miatt csökkentek a fizetések, bár a január óta tapasztalt 3,1 százalékos visszaesést még ez sem indokolja. Főleg, hogy a lakossági fogyasztás lassan, de ezt meghaladó ütemben bővül, 1,2 százalékkal gyarapodott májusban, a háztartási kiadások növekedése pedig épp májusban nőtt csaknem ötéves rekordra, 4 százalékra. Ennek ellenére a piac biztos abban, hogy az adóemelés lehúzza majd a fogyasztást, csak a visszaesés mértékében bizonytalan.

Az adat fejfájást okozhat a jegybanknak abból a szempontból is, hogy Kuroda Haruhiko jegybankelnök többször hangsúlyozta: érdemi béremelkedés kell az inflációs cél eléréséhez. A maginfláció májusban 0,8 százalékon állt, öt éve nem tudott 1 százalék fölé emelkedni, a 2 százalékos cél még a láthatáron sincs. A jegybank pedig a hivatalos álláspont szerint addig folytatja, sőt akár növelheti is a stimulust, amíg nem érik el a célszintet. Egyes elemzők ugyan rávilágítottak, hogy a májusi adattal kapcsolatban is felmerülnek mintavételi problémák, ugyanolyanok, mint amelyek tavaly a GDP egy részének újraszámolását okozták. Azonban hiába változna meg enyhén a májusi adat, a trend egyértelmű: Japánban továbbra sincs béremelkedés, és nincs érdemi infláció, így csak az a kérdés, hogy a stimulust szinten tartják-e vagy növelik az idén. Főleg úgy, hogy az exporton keresztül a japán gazdaságot a kereskedelmi háború nagyon érzékenyen érinti: tavaly két negyedév is volt, amikor zsugorodott a nemzeti össztermék. Az idei első negyedéves növekedés biztató, évesítve 2,2 százalék, és a kormányzat is jó számokra számít az idén, de Tokióban is feszülten várják Washington és Peking küzdelmének végét.