A vállalati kötvények piacára tarthat az EKB
Valóban minden fegyverét kész bevetni az Európai Központi Bank (EKB): kamatok csökkentése, az eszközvásárlási program folytatása, akár kiterjesztése, sőt új stratégiai eszközök bevetése is napirenden van. A június eleji kamatdöntő ülésről készült, tegnap közzétett jegyzőkönyv azonban nem fejti ki, hogy a kormányzótanács tagjai mit értenek stratégiai eszközökön.
A lehetőségek felsorolásánál bővebb információkat nem tartalmaz a jegyzőkönyv, ahogy Mario Draghi is csak az újabb stimulus tényét lengette be, a részleteiről egyelőre keveset tudni. Ez főleg az eszközvásárlási programmal összefüggésben vet fel kérdéseket. Az EKB bő 4500 ezermilliárd eurós mérlegének felét a válság utáni eszközvásárlási program alatt szedte fel, ennek több mint 80 százaléka államkötvény. Azt nem említette sem Draghi, sem az EKB jegyzőkönyve, hogy az eszközvásárlási program mely részét indítanák újra: az államkötvények vagy a vállalati kötvények felvásárlására vonatkozó részprogramot vagy esetleg valamelyik kisebb részprogramot.
Ugyan államkötvényből lényegesen több van még szabadon a piacon, elemzők szerint fontosabb lenne a vállalatokat támogatni. Az euróövezet problémáira nem a tagállamok, hanem a vállalati szféra megsegítése volna a hatásosabb megoldás – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az EKB számos olyan szabályt állított fel az államkötvény-vásárlásokkal kapcsolatban – emlékeztetett –, amelyet meg kellene változtatni, hogy folytatni lehessen a programot. Erre Mario Draghi maga is kitért: jelenleg egy tagország államadósságának 33 százalékát birtokolhatja a jegybank, egy kötvénysorozatnak pedig legfeljebb a 70 százalékát. Ezeket a szabályokat át lehet írni, de könnyebbnek tűnik a vállalati kötvények piacán befektetni a frissen nyomtatott pénzt.
Tavaly év végén, amikor finisbe ért az eszközvásárlási program, több elemző azt pedzegette, hogy egyszerűen kezdenek elfogyni a felvásárolható vállalati papírok a piacon. A Bloomberg gyűjtése szerint azonban egyrészt van még szabad eszköz a piacon, másrészt a vállalatok az idén belehúztak a kötvénykibocsátásba. Az adatsorok szerint a vállalati szektor 108 milliárd eurónyi EKB-kompatibilis kötvényt bocsátott ki. A kibocsátási hullámot leginkább a rekordalacsony hozamok fűtik, az összeg több mint feléért pedig a német és francia vállalatok felelősek. Sőt, a Bloomberg adatai szerint az idei 108 milliárd eurónyi papírral bőven ezermilliárd euró felett van a megvásárolható kötvények összege.
Virovácz Péter megjegyezte, hogy az euróövezeti vállalati szektor vélhetően nagy mennyiségben bocsát ki még kötvényeket, ha a monetáris testület közli az új program részleteit. „Idő kell a cégeknek, de ha az EKB megint nagyvásárlóként jelenik meg a piacon, lesz elegendő kínálat is.” Ugyanakkor a jegybank sem tud majd automatikusan venni: sok függ az eladási hajlandóságtól és a likviditástól, különösen, hogy kevés érdemi hozamot kínáló, biztonságos eszköz van az euróövezeti hozamsivatagban. Pozitívum viszont, hogy a vállalati kötvények vásárlásakor kevesebb szabály köti az EKB kezét, mint az államkötvények terén. A jegybank csak a nem pénzügyi vállalatok befektetésre ajánlott eurókötvényeit veheti meg, egy kötvénysorozatnak legfeljebb a 70 százalékát. Betartandó szabály még, hogy az intézmény csak olyan eszközöket vehet, amelyeknek a lejárata 6 hónap és 31 év között van, de az idén kibocsátott eurókötvények mindegyike ebbe a lejárati tartományba tartozik.
