Baltával faragják a törökök az alapkamatot
Brutális, 425 bázispontos kamatcsökkentésről döntött tegnap a török jegybank, ezzel az irányadó rátát 19,75 százalékra vitték le. A kamatvágás mértéke még úgy is váratlan volt, hogy a piac biztos volt az érdemi monetáris lazításban. A líra rettenetesen kilengett a döntés után: nagyot gyengült, majd váratlanul erősödni kezdett.
A jegybank a döntés okaként számos faktort említett meg, sajátságosan torz megvilágításba helyezve a tényeket. Az intézmény szerint a gazdaságon látszik a talpra állás: az exportbővülés folytatódott, ami a külső környezet gyengélkedése mellett növekvő versenyképességre utal. Az export ugyanakkor egyáltalán nem esett vissza a tavalyi devizaválság alatt. Nem úgy az import, amely óriásit zuhant a válság közben, és ugyan nőni kezdett az idei év elején, de még távolról sincs a 2017-es szinteken.
A központi bank felidézte, hogy a jó külkereskedelmi adatok hozzájárulnak a folyó fizetési mérleg trendszerű növekedéséhez. Ezzel szemben a folyó fizetési mérleg nem nő trendszerűen, hanem az elmúlt fél évben májusban először pozitív lett, de júniusra a piaci konszenzus ismét csökkenést vár. A jegybank hangsúlyozta azt is, hogy csökkenő pályán van az infláció. Az éves bázisú árindex valóban csökken, júniusra 15 százalékra lassult, de ennek hátterében az egyre magasabb bázis áll. A havi alapú árindex az idei minden hónapban pozitív volt, 0,1 és 1,7 százalék közt ingadozott. Az intézmény szerint a turizmus támogatja a gazdaságot. Ez valóban így van, ám vélhetően nem alapozza meg a kamatcsökkentést.
A lazítás hátterében ezzel szemben az áll, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő újra a hitelezéshez akar nyúlni, hogy felpörgesse a recesszióban lévő gazdaságot. Sőt, Erdogan két hete azért vált meg a korábbi jegybankelnöktől, mert az szakmai okokra hivatkozva nem akarta legalább 300 bázisponttal csökkenteni az alapkamatot.
