Belefáradtak a görögök Ciprasz intézkedéseibe
Hetek óta ünnepli a piac, hogy – legalábbis a közvélemény-kutatások szerint – egyértelműen az ellenzéki Új Demokrácia győzelme várható a vasárnapi parlamenti választáson Görögországban. A tízéves görög állampapírok hozama történelmi mélypontra zuhant, tegnap napközben újabb két bázispontos csökkenés után elérte a 2,04 százalékos szintet, pedig az év elején még 4,38 százalék volt.
Kiriakosz Micotakisz pártja már az EP-választáson is profitálni tudott abból, hogy a lakosság jelentős része belefáradt az utóbbi évek megszorító intézkedéseibe, amelyekre a válság és a nemzetközi mentőprogram miatt kényszerült a kormány. Tavaly augusztusban ugyan ki tudott lépni az ország a mentőprogramból, ám ez közel sem jelentett egyet a gazdasági problémák teljes felszámolásával. A GDP-növekedés az első negyedévben mindössze 1,3 százalékos volt éves bázison, és a jegybank legfrissebb jelentése szerint idén 1,9 százalékos növekedés várható – a hivatalos kormányzati prognózis 2,5 százalék. Ráadásul a munkanélküliségi gondoktól sem sikerült megszabadulni. Folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta, és márciusra hétéves mélypontra, 18,1 százalékra esett, ez azonban még mindig bőven meghaladja az euróövezeti átlagot, amely abban a hónapban 7,7 százalék volt. Különösen aggasztó, hogy a görög fiatalok – a 15 és 24 év közöttiek – körében is rendkívül magas, 40,4 százalékos értéket mértek, és a 25–34 évesek körében sem volt sokkal jobb a helyzet: 25,6 százaléknyian voltak munka nélkül. A fiatalok jelentős része már az EP-választáson is az Új Demokrácia mögé állt be, a 18 és 24 év közötti szavazók 30,5 százaléka voksolt Micotakisz pártjára.
Az Új Demokrácia a kampányban adócsökkentéseket, munkahelyteremtést, az állami kiadások csökkentését és a privatizációs folyamatok felpörgetését ígérte. „Számunkra a gazdasági növekedés fellendítése a prioritás, ehhez pedig az export, a fejlesztések és a magánbefektetések biztosíthatják a hajtóerőt” – sorolta Micotakisz. A pártvezető elmondta: újra tárgyalóasztalhoz szeretne ülni az ország nemzetközi hitelezőivel, hogy elérje, engedjenek a szigorú fiskális elvárásokból. „Ha átfogó reformcsomagot mutatunk be, nyitottak lehetnek az egyezkedésre arról, hogy csökkentsük az elsődleges költségvetési többlet terén kialkudott célértéket, amelyet mindenki túlságosan magasnak tart” – jelentette ki. Korábban már Jannisz Szturnarasz jegybanki kormányzó is jelezte, hogy ha az ország tartja magát ahhoz, hogy az éves elsődleges költségvetési többlet 2022-ig a GDP 3,5 százaléka marad, az negatívan hat a növekedési kilátásokra, és az államadósság fenntarthatóságát is rontja. A kormányzó Sziriza azt ígérte, megerősíti a jóléti rendszert, és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök már május elején, az EP-választás előtt adócsökkentéseket, a nyugdíjasoknak bónuszokat és egyéb jóléti intézkedéseket jelentett be. Emlékeztetett, hogy gyakorlatilag üres államkasszát örökölt 2014-ben, és még az is kérdéses volt, hogy a nyugdíjakat ki tudják-e fizetni, ám ő kivezette az országot a válságos időszakból. A Reutersnak nyilatkozó elemző, Theodor Kulumbisz szerint már nem az a kérdés, hogy kormányozhat-e a továbbiakban is a Sziriza, hanem hogy mekkora előnyre tesz szert az Új Demokrácia.
