Biztos pénzügyi hátterük és ügyfeleik elégedettsége védi az amerikai bankokat
Az amerikai bankrendszer számos kihívással szembesül, a csökkenő marzsok és hitelállomány mellett a számtalan, nem a szektorból érkező pénzügyi-technológiai vállalat megjelenése is versenyt támaszt. Erre válaszul a bankok vagy együttműködnek a konkurensekkel, vagy részesedést igyekeznek szerezni.
A Goldman Sachs újabb 28 millió dollárral emeli a német Raisin fintech vállalat tőkéjét, ezúttal már a startup év végére időzített amerikai partra szállását finanszírozva – írta tegnap a TechCrunch. A tengerentúli pénzintézet februárban már 114 millió dollárt fektetett a nyolcvan európai bank 480 befektetési termékét forgalmazó technológiai cégbe. A Raisin csak egy az európai fintech cégek közül, amelyek Amerikába tartanak. A múlt héten egymás után két digitális bank, a német N26 és a brit Monzo jelentette be amerikai tevékenységének megkezdését. Az Európában 3,5 millió ügyféllel rendelkező N26 bank azt is közölte, hogy azonnal százezer amerikai kapcsolódhat a rendszerére, hiszen ennyien iratkoztak fel a várólistájára.
Szakértők szerint azonban amellett, hogy az újonnan megjelenő startupok – mint például az amerikai Chime vagy a Varo Money – nyomás alatt tarthatják a bankokat, az Egyesült Államok pénzintézeteinek nem kell túlzottan megijedniük. Egy rendkívül összetett és az európainál jóval kompetitívebb rendszerről van szó, amelyben a nagybankok és a hitelszövetkezetek mellett ott vannak a digitális fizetési megoldásokat alkalmazó cégek, többek között az Amazon, az Apple vagy a PayPal is. A versenyben pedig felértékelődik a pénzügyi források jelentősége, ebben verhetetlenek az amerikai bankok. Ráadásul az amerikaiak alapvetően elégedettek a bankjaikkal.
Nem véletlenül mondta Michael Corbat, a Citibank vezérigazgatója nemrégen a Fortune magazinnak, hogy a hagyományos bankoknak kétfrontos háborút kell vívniuk. Egyrészt – akár fintech cégek integrálásával – tisztán digitális élményt kell nyújtaniuk az Y generációnak, másfelől a bankfiókokat is meg kell tartaniuk a bébi boomerek kedvéért, akik ma még az amerikai magánvagyonok túlnyomó részét kontrollálják. Ezzel cseng össze a J. P. Morgan legutóbbi akvizíciója is, amellyel 500 millió dollárért megvette az egészségügyi fizetési alkalmazást kifejlesztő Instamed nevű céget, ezzel egy 3500 milliárd dolláros piacra betörve.
Jól sikerültek a második negyedéves gyorsjelentések
A J. P. Morgan 9,65 milliárd dolláros rekordprofitot ért el a második negyedévben, ez 16 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához mérten. Az EPS (egy részvényre eső nyereség) 2,82 dollár lett a Refinitiv elemzői konszenzusában szereplő 2,5 dollárral szemben. A bank árbevétele 29,6 milliárd dollárra rúgott, a bázisidőszakhoz képest 4 százalékkal, az elemzők becsléséhez mérten pedig több mint 2 százalékkal nőve. A bank 500 millió dollárral 57,5 milliárd dollárra vágta vissza idei várható nettó kamatbevételét, ami a legtöbb profitot termeli a bankcsoportnak.
A Goldman Sachs 5,81 dolláros EPS-ről jelentett a 4,89 dolláros elemzői prognózissal szemben, 9,46 milliárd dolláros második negyedéves bevételei is felülmúlták a Wall Street előrejelzését. A bank befektetési banki és értékpapír-kereskedelemből származó bevételei meglepően jók lettek, de a fix hozamú termékek kereskedelmének forgalma a várt alatt alakult. A Wells Fargo második negyedéves EPS-e 1,30 dollár lett, holott az elemzők csupán 1,15 dollárra számítottak, a bevétele pedig – több mint 600 millió dollárral megfejelve az elemzők által megelőlegezett szintet – 21,6 milliárd dollár. A Wells Fargónál a csekkfizetésekből és a lakossági hitelezésből eredő bevétel volt a növekedés motorja, míg a profitért felelős nettó kamatbevételek már a második negyedévben is elmaradtak a várttól. | VG
