Egyre több növekedési kockázatot lát Brüsszel
Rontott az euróövezeti GDP-növekedési és inflációs kilátásokon az Európai Bizottság (EB) nyári gazdasági előrejelzésében. Az uniós intézmény arra számít, hogy idén a gazdasági bővülés 1,2 százalékra lassul a 2018-as 1,9 százalékos ütemről, a 2020-as várakozását pedig 1,4 százalékra módosította a májusi 1,5 százalékosról. Az EB számításai szerint a fogyasztói árak idén és jövőre is 1,3 százalékkal emelkedhetnek a korábbi 1,4 százalékos előrejelzés helyett. Mindkettő elmarad az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos középtávú inflációs célértékétől, a bizottság 2020-as becslése ráadásul 10 bázisponttal alacsonyabb az EKB legutóbbi becslésénél. Ez pedig megerősítheti Mario Draghi EKB-elnököt abban, hogy szükségessé válik a monetáris lazítás. Erről akár dönthetnek is a központi bank következő, két hét múlva esedékes ülésén.
Az EB a korábbinál pesszimistább prognózist azzal indokolta, hogy számos tényező veszélyezteti az euróövezeti növekedést, köztük a kínai–amerikai kereskedelmi háború eszkalálódása, a megállapodás nélküli Brexit és a növekvő közel-keleti feszültségek. „A sok rizikófaktor mellett muszáj arra törekedni, hogy ellenállóbbá tegyük az egyes tagállamok gazdaságát. Minden eddiginél nagyobb szükség van az euróövezeti reformokra” – idézi a Financial Times Pierre Moscovicit. Az uniós pénzügyi biztos hangsúlyozta: Németország különösen nagy bajban lehet amiatt, hogy gazdasági teljesítménye erőteljesen függ az autó- és egyéb ipari javak exportjától. Az EB a jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az olasz gazdaság továbbra is az euróövezet legnagyobb visszahúzó ereje marad, ugyanakkor Róma már annak is örülhet, hogy az előző becslésekhez képest nem rontottak növekedési kilátásaikon. Moscovici végezetül leszögezte: a munkaerőpiacra még mindig büszkén tekinthet az eurózóna, bár a feldolgozóipari problémák és a külső kereslet csökkenése ezen a területen is okozhat visszaesést.
