Éleződik az iráni atomkonfliktus

Irán vasárnap túllépte a 2015-ös nemzetközi atomszerződés által az atomlétesítményei számára megszabott dúsított urán szintjét. Ennek a növelését tegnap délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be Ali Rabiei kormányszóvivő. Első lépésként 3,67 százalékról magasabb szintre dúsítanak, és az ország „szükségletei szerint” hatvannaponként növelik majd ezt az arányt, amennyiben az egyezmény aláírói nem tesznek lépéseket, hogy megvédjék az országot az amerikai szankcióktól – közölte a szóvivő, de részletekbe nem bocsátkozott. Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes azonban a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Teherán továbbra is kész a tárgyalásokra.

Irán egy hete azt is elismerte, hogy az alacsonyan dúsított uránkészletének mennyisége meghaladja az atomalkuban megszabott 300 kilogrammos felső határt. Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter már akkor jelezte, hogy mire készülnek, így a vasárnapi döntés senkit nem lepett meg. Szakértők szerint a magasabb dúsítási szint és az uránkészlet növelése azt jelenti, hogy Teheránnak az atomalkuban célul kitűzött egy évnél kevesebb időre lesz szüksége atombomba előállításához. (Irán ugyan folyamatosan tagadja, hogy ez lenne a célja.) Irán 2015 előtt 20 százalékra dúsított uránnal rendelkezett, a nukleáris fegyverhez 90 százalék, a buseri reaktor működtetéséhez 5 százalék kell, szakértők szerint valószínűleg ennek elérésére törekszenek majd az első körben.

Teherán több mint egy évvel azután szánta rá magát erre a lépésre, hogy Donald Trump elnök tavaly áprilisban kilépett a nemzetközi megállapodásból, Irán európai partnerei – Franciaország, Németország és Nagy-Britannia – pedig nem tudták megmenteni az alkut, bár folytatják az erőfeszítéseiket. Emmanuel Macron francia államfő szombaton több mint egy órán át tárgyalt telefonon iráni partnerével, Haszan Róhánival, és megállapodtak, hogy július 15-ig megvizsgálják a párbeszéd folytatásának lehetőségét az aláíró országokkal. A párizsi elnöki hivatal közleménye szerint Macron komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése” és ennek lehetséges következményei miatt.

Teherán szerint az európai országok nagyon kevés kereskedelmi támogatást ajánlottak fel, és május 8-án már jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, ezzel megmentve az atomalkut. Erre azonban nagyon kicsi az esély, miközben a szankciók megfojtják az iráni gazdaságot. Az ország fő bevételi forrását adó olaj kivitele a Reuters ágazati forrásokból szerzett értesülése szerint június végén napi 300 ezer hordóra vagy az alá esett, ami a töredéke a tavaly április előtti több mint 2,5 milliónak. A mostani lépés várhatóan tovább szítja majd a feszültséget az Egyesült Államok és Irán között, és növeli egy esetleges korlátozott fegyveres konfrontáció lehetőségét.

Biztonságban van a brit tanker

Biztonságban van az Egyesült Királyság zászlaja alatt hajózó Pacific Voyager szupertanker, amely Szingapúrból Szaúd-Arábiába tartva a rutineljárás részeként állt meg a Perzsa-öbölben, nem azért, mert az iráni hatóságok elfogták. A teheráni forradalmi gárda parancsnoka korábban megtorlással fenyegette meg Londont, amiért a haditengerészet a múlt csütörtökön Gibraltárnál elfoglalta a Grace 1 olajszállító hajót, és a helyi hatóságok pénteken 14 napra meghosszabbították az őrizetét. A Grace 1 két szankciót is megsértett, mert iráni olajat szállított Szíriába – az előbbit az amerikai, az utóbbit az európai uniós büntetőintézkedések tiltják. | vg