Elfajult a kárpótlási vita Japán és Dél-Korea között

A dél-koreai kormány hétfőn ismét felszólította Japánt, hogy a kettejük közötti, a múlt század elejéig visszanyúló vitát ne fokozzák az egymás elleni gazdasági szankciókkal. A két távol-keleti ország között a viszony októberben romlott meg látványosan, amikor egy szöuli bíróság arra kötelezte a Nippon Steelt, hogy a második világháború idején kényszermunkásként foglalkoztatott koreaiaknak és az örököseiknek fizessen kompenzációt. Ezt követően Japán visszautasította azt a szöuli kezdeményezést, hogy a kényszermunkások kárpótlására hozzanak létre közös alapot, amelybe az akkori haszonélvező vállalatok befizethetik hozzájárulásukat. A Koreai-félsziget japán uralma alatt, 1910 és 1945 között kényszermunkára hajtott, a koreaiak mellett a japánok bordélyházaiban dolgoztatott nőknek is jár a kompenzáció, csakhogy Japán érvelése szerint ezek a követelések 1965-ben, a diplomáciai kapcsolatok felvételével elévültek.

A múlt héten viszont Japán a csipek és okostelefon-kijelzők készítéséhez használatos alapanyagok és részegységek exportkorlátozásával nyitott újabb fejezetet a vitában, érzékeny helyen csapást mérve Koreára. Emellett megszüntetnék Dél-Korea fehérlistás státuszát, és minden, katonai eszközök gyártásához szükséges anyagot exportengedély-kötelessé nyilvánítanának – írja a Reuters. Hong Namki koreai pénzügyminiszter tegnap ismételten követelte az exporttilalom feloldását, és állami segítséget ígért az intézkedésekkel nehéz helyzetbe kerülő helyi vállalatoknak. A csipgyártáshoz például ezentúl évi 864 millió dolláros hozzájárulást nyújt az állam, s ha ezzel a Japán importtól való függést oldják, esetleg meg is tudják szüntetni, azzal Tokió a saját cégeivel babrál ki, de nagyon.

Japán korlátozza a fluortartalmú poliimidek, a fényhatásra ellenállásukat változtatni képes komponensek, valamint a hidrogén-fluoridok dél-koreai szállításait. Az első kettőből Japán világpiaci részesedése 90, az utóbbiból 70 százalékos, tehát a kiváltásuk rendkívül nehéz. A poliimidek a telefonkijelzők fontos alkotóelemei, a fényrezisztens anyagokat a félvezetőgyártásban, a hidrogén-fluoridot marógázként a csipgyártási technológiában használják. A listán szereplő három tétel értékét nem az ára, hanem a nélkülözhetetlensége határozza meg. Az első öt hónapban Dél-Korea ezekből 144,1 millió dollárért importált Japán cégektől, a Tokyo Ohka Kogyótól, a Shin-Etsu Chemicaltől, a Showa Denkótól és a Kanto Denka Kogyótól – írja a Nikkei. A Samsung Electronics, az SK Hynix és az LG Display a japán intézkedés legnagyobb kárvallottja.

Tokió kategorikusan ugyan nem tiltja meg az exportot, de ez az egyértelmű szándéka. Az exportőröknek minden egyes szállításhoz egyedi kérelmet kell benyújtaniuk, amit 90 nap alatt bírálnak és utasíthatnak el, s ez a rizikó vállalhatatlan egy just in time rendszerben üzemelő nagyvállalatnál. A verseny korlátozása miatt Dél-Korea bepanaszolta Japánt a Kereskedelmi Világszervezetnél, ám az ügy elbírálása éveket vehet igénybe.