Ismét a hitelezéshez nyúlhat Erdogan

Ismét csökkenteni akarja a török kormány a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy így pörgesse fel még jobban a hitelezést – nyilatkoztak kormányzati források a Bloombergnek. A készülő jogszabály emellett felhatalmazza a jegybankot, hogy egyes bankok számára saját hatáskörben állapítsa meg a kötelező tartalék szintjét. A források közölték: a bankok mérlege és eddigi hitelkihelyezései alapján fogják meghatározni a mutatót. Ezzel úgy ösztönzik a hitelkihelyezést, hogy a többet hitelező vállalatoknak alacsonyabb lesz a rátájuk, ezzel szemben a kevesebbet hitelezőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A jogszabály előkészítési fázisban van, még megvitatja a törvény­alkotási és a költségvetési bizottság is, mielőtt beterjesztik az országgyűlésnek. A tervezet bevezetője szerint a gazdasági problémák orvoslása a cél, de elfogadásával és alkalmazásával szakértők szerint vélhetően csak tovább súlyosbodnak Ankara gazdasági problémái. Ahelyett, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő igyekezne tovább hűteni a gazdaságot és megfékezné a hitelezést, visszamenekül a már jól bejáratott, de sikertelen gazdaságösztönző megoldásba.

Törökország tavaly nyári devizaválsága, amikor a líra értékének több mint felét elvesztette, egyebek közt azért következett be, mert a kormányzat az állami tulajdonban lévő bankok felhasználásával tudatosan akkor is élénkítette a hitelezést, amikor már a túlfűtöttség konkrét jelei mutatkoztak. Az alapkamatot tavaly vészintézkedésként 24 százalékra emelték, ezzel sikerült csökkenteni a hitelezési aktivitást, megtámasztani a líra jegyzését, és megfékezték a 25 százalékig gyorsuló inflációt. Január óta azonban ismét csaknem 10 százalékkal nőtt a versenyszektor hitelállománya, az állami bankok folytatták, amit tavaly félbehagytak. Pedig 2018-ban a versenyszektor eladósodottsága elérte a GDP 170 százalékát, a vállalati szféra súlyosan le van terhelve devizahitelekkel. Ugyan Berat Albayrak pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje korábban azt ígérte, hogy a gazdasági reformprogram keretében tehermentesítik a bankokat és a vállalati szektort, de ez eddig nem történt meg.

A mostani törvénytervezettel Er­do­gan vélhetően még jobban megrendíti a jegybankba vetett befektetői bizalmat: a líra 0,5 százalékot gyengült a dollárral szemben a tervezet nyilvánosságra kerülése után. Az elemzők szerint a jogszabály része a jegybanki függetlenség teljes felszámolására irányuló folyamatnak: a török elnök a múlt hét elején eltávolította a jegybankelnököt. A helyzetet jól illusztrálja Erdogan múlt heti interjúja is: „Többször mondtam Cetinkayának [a volt jegybankelnöknek], hogy csökkentse az alapkamatot és akkor lassul az infláció is, de nem volt rá hajlandó, így nem volt más választásom.”

Az első fél évben tapasztalt némi enyhülés után ismét kiéleződhet a konfliktus az államfő és a piac között. Akkor a kormány reformprogramot ígért, és arról volt szó, hogy a jegybank betartja a monetáris politika elfogadott szabályait. A reformprogram azonban késik, a jegybankra gyakorolt politikai nyomás mindennapos, s ennek következtében csökkenhet a kamat. A külpolitikai helyzet sem sokkal kedvezőbb: Washingtonnal ugyan javult a viszony, de az olajkonfliktus Ciprussal ismét kiélezheti az ellentéteket Brüsszel és Ankara közt. Eközben az infláció csak az egyre magasabb bázis miatt csökkent 15 százalékra, a líra továbbra is sérülékeny, a 385 pontos CDS-felár pedig Ukrajna után még mindig a második legmagasabb Európában.