Jó hírek ellenére is zuhant az olajár
A napokban pozitív hírek érkeztek ugyan az olajpiacról, tegnap mégis számottevően, 2,5 százalékkal esett a Brent árfolyama. Egyrészt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei kétnapos bécsi találkozójukon további kilenc hónappal 2020 márciusáig meghosszabbították a napi 1,2 millió hordós kitermeléscsökkentési megállapodást. Másrészt a hétfői adatok szerint zsinórban harmadik hete csökken az amerikai kitermelés volumene. Harmadrészt pedig a hét végi G20-csúcson Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő gyakorlatilag tűzszünetet kötött a kereskedelmi háborúban, ami jó hír a világ legnagyobb olajimportőrének jövőbeli behozatala szempontjából.
Az olajár különösen a hét végén, a G20-csúcs ideje alatt ralizott, majdnem átlépte a hordónkénti 67 dolláros szintet, hétfőn, az OPEC-csúcs után azonban csökkenni kezdett. Ennek hátterében az állhat, hogy a piac a pozitív hírek árnyékában is jobban fél a világgazdasági növekedés ütemének várható csökkenésétől. Varga Tamás, a PVM Oil Associates elemzője a Reutersnak úgy nyilatkozott: az OPEC-egyezmény meghosszabbítása csak a feltétlenül szükséges minimum volt ahhoz, hogy ne zuhanjanak össze az árfolyamok. „Az olajpiac kínálati oldala támogatja ugyan az áremelkedést, de az iparágat körüllengő bizonytalanság egyelőre távol, karámban tartja a piaci bikákat.”
A világgazdasági növekedés mellett külön félelemfaktor a kínai gazdaság bővülése is. Kína a világ legnagyobb olajexportőre, a kereskedelmi háború azonban mérsékelte a növekedési kilátásokat. A kínai kormányzat a következő évek GDP-előrejelzését 6-6,5 százalékra becsülte, ami még mindig magas, de az elmúlt évtizedek átlagánál alacsonyabb. A lassabb növekedés pedig az olajimport növekedési ütemének visszaesésével fenyeget. A globális kínálat viszont dinamikusan bővül, ami ismét olajbőség kialakulásához vezethet.
A rossz hangulatot fokozta, hogy az OPEC-tanácskozás után az iráni képviselő, Bijan Zanganeh olajminiszter már a szervezet halálát vizionálta. Korábban a szervezet de facto vezetője, Szaúd-Arábia és a nem OPEC-tag Oroszország gyakorlatilag a többi tag feje fölött egyezett meg a hosszabbításról. Irán rosszallását fejezte ki az eset kapcsán, ottani vélemények szerint a döntéseknek továbbra is Bécsben kellene megszületniük, a közzétételük pedig az OPEC feladata. A nyilatkozat után Alekszandar Novak orosz energiaminiszter igyekezett megnyugtatni iráni kollégáját: mindenkinek az az érdeke, hogy a perzsa állam a többiekkel együtt, egyenlő félként jelenjen meg az olajpiacon. Hatalmas kérdőjel azonban, hogyan alakul az amerikai kitermelés a jövőben. A kitermelés 2016 derekán kezdett trendszerűen emelkedni, akkor napi 8,4 millió hordó olajat hoztak felszínre. Ez mára napi 12 millió hordó fölé ért, amivel az Egyesült Államok a világ legnagyobb kitermelője lett. Az elmúlt három hétben valóban csökkent a kitermelés, de alig 1,7 százalékkal esett vissza, ami volumenében eltörpül a megelőző, csaknem 50 százalékos bővüléshez képest.
Készen állnak a Saudi Aramco IPO-jára
Napirenden van még a Saudi Aramco tőzsdére vitele, ami 2020–21-ben megtörténhet – közölte tegnap Khalid al-Falih szaúdi energiaminiszter. A politikus elismerte: az IPO azért csúszott meg, mert a Saudi Aramco épp dolgozik a Saudi Basic Industries (SABIC) petrolkémiai vállalat 70 százalékának 69 milliárd dollárért történő megvásárlásán, ezenkívül az olajcég 12 milliárd dolláros kötvénykibocsátásának az ügyét is rendezni kellett. „Most, hogy ezeknek vége, készen állunk az IPO-ra” – hangsúlyozta az energiaminiszter.
