Lagarde zöld jelzést kapott az Ecofintől
Jóváhagyta az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből álló tanács, az Ecofin a tegnapi ülésén, hogy november elsején Christine Lagarde vegye át az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztját Mario Draghitól. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatóját múlt héten jelölték a pozícióra, a befektetők monetáris lazítást várnak tőle. Az Európai Tanács – az Európai Parlamenttel és az EKB kormányzótanácsával egyeztetve – októberben dönt arról, rábólint-e a francia jelöltre.
Finnország, amely július elején vette át az Európai Unió soros elnökségét Romániától, bemutatta az Ecofinnek, milyen prioritásokat tart szem előtt. Erőteljesebb, jól működő pénzügyi piacokat szeretne látni, a gazdaságpolitikai koordináció egyszerűsítését, valamint hatékony adózási rendszert. „Az elnökségi programunk legelején a klímaváltozás kifejezés szerepel. Reális képet kell alkotnunk arról a kihívásról, amellyel az egész világ szembesül, és ambiciózus megoldásokat kell találnunk a megállítására” – tette közzé Mika Lintila finn pénzügyminiszter nyilatkozatát az Európai Tanács.
Az Ecofin tárgyalt az Európai Bizottság (EB) tavalyi javaslatáról, miszerint a 2021–2027-es időszakra érvényes uniós költségvetésben modernizálják az Európai Unió pénzügyi forrásait. A bizottság felvetette, hogy büntetéseket róhatnának ki például a műanyaghulladék mennyisége alapján.
Hétfőn az eurócsoport is megtartotta a nyári szünet előtti utolsó ülését. Az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló testület – az EB ágazati javaslatai alapján – megvitatta, miként lehetne megerősíteni az euró nemzetközi szerepét. Mário Centeno, az eurócsoport elnöke leszögezte: sokat kell még tárgyalniuk erről a témáról ahhoz, hogy az uniós vezetők kérésének megfelelően decemberre működőképes felvetésekkel álljanak elő. Szóba került emellett Görögország is, amelynek a tegnap beiktatott konzervatív kormányát arra intették, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi hitelezőknek tett ígéreteiket. Az előző kabinet az adósságkönnyítésért cserébe vállalta, hogy az éves GDP-arányos elsődleges költségvetési többletet 2022-ig 3,5 százalékon tartja, szakértők szerint azonban ez az idén már nem valósulhat meg. Az eurócsoport örömmel fogadta, hogy az Európai Bizottság és Róma közötti egyeztetések után végül nem kellett elindítani a túlzottdeficit-eljárást az ország ellen. Euróövezeti szempontból az is mindenképp jó hír, hogy Horvátország hivatalosan is kérte a felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II.) – tette hozzá Centeno.
Költségvetési intézkedésekről döntött az Európai Tanács a megállapodás nélküli Brexit esetére
A megállapodás nélküli Brexit esetére rendkívüli intézkedéseket fogadott el az Európai Tanács az EU 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan. Az uniós cél, hogy minimálisra csökkentsék az esetleges megállapodás nélküli brit kilépésnek a finanszírozásra gyakorolt hatását. Ez számos területet érinthet, például a kutatást és a mezőgazdaságot. Az intézkedések alapján az EU továbbra is teljesíthet kifizetéseket a brit kedvezményezetteknek a kilépés időpontja előtt aláírt szerződések és határozatok alapján, mindaddig, amíg az Egyesült Királyság befizeti a megállapított hozzájárulását a 2019-es uniós költségvetésbe. Erről a briteknek írásban is kell nyilatkozniuk.
