Megint zuhan a líra Erdogan miatt
Nagyot zuhantak tegnap a török eszközárfolyamok, miután szombaton Recep Tayyip Erdogan államfő kirúgta a jegybank elnökét. A líra a dollárral szemben 2,5 százalékos drámai zuhanással indította a kereskedést, majd enyhén korrigált. A vezető isztambuli tőzsdeindex, a BIST 100 egész nap a negatív tartományban oldalazott, a szektorális indexek közül különösen a bankindex gyengélkedett, délután 1,5 százalékos mínuszban állt. A tízéves állampapír hozama enyhén, 6 bázisponttal emelkedett.
Pedig az elmúlt két hónapban minden a líra malmára hajtotta a vizet: enyhült a politikai feszültség Washington és Ankara között, Donald Trump és Erdogan eredményes tárgyalást folytatott, a nagy jegybankok kamatcsökkentési tervei pedig a kockázatosabb eszközök felé terelték a befektetőket. Május elejétől szombatig csaknem 10 százalékot erősödött a líra a dollárral szemben.
Erdogan azért vált meg Murat Cetinkaya jegybankártól, mert többszöri felszólításra sem volt hajlandó csökkenteni a tavalyi devizaválság idején 24 százalékra emelt alapkamatot. A menesztés okát ugyan egy hivatalos forrás sem ismerte el, és az államfői hivatal sem részletezte a kirúgás indokát, de jegybanki és piaci források is biztosra veszik, hogy ez állt a háttérben. Erdogan szerint az infláció már csökkenő pályára állt, így indokolatlan a szigorú monetáris politika fenntartása. A tavalyi válságkor 25 százalék fölé emelkedő árindex valóban csökkenni kezdett, júniusban már csak 15,7 százalék volt, de a lassulás legfőbb oka a rendkívül magas bázis: épp egy éve lódult meg érdemben a drágulás. A havi bázisú adatsorok alapján készült inflációs pálya már nem néz ki jól: az elmúlt fél év mindegyik hónapjában 0,5–1,5 százalék közt emelkedtek az árak.
A török államfő többször az alapkamat ellenségének nyilvánította magát, gazdaságpolitikájának sarokköve a laza monetáris politika és az alacsony kamatok. Tény, hogy a 24 százalékos alapkamat nagyon fáj a török gazdaságnak, lassítja a hitelezést, ezen keresztül pedig a beruházásokat és a fogyasztást is. Azonban Erdogan emlékezhetne a tavalyi első fél évre, amikor a befektetők épp a mostani helyzet miatt temették a török fizetőeszközt: az államfő politikai okokból nem engedte emelni az irányadó rátát, pedig a deviza védelme miatt szükség lett volna rá. Akkor a líra értéke nyolc hónap alatt megfeleződött, mivel a piac nem hitt a jegybanki függetlenségben, és félt Erdogan sajátos monetáris politikai elképzeléseitől. Most is ez a helyzet: a piac arra készül, hogy a jegybank megint kézi irányítás alá kerül, és a gazdaság stimulálása miatt lazítják a monetáris kondíciókat.
Erdogan a helyettest, Murat Uysalt nevezte ki elnöknek. Uysal rögtön hangsúlyozta, hogy a jegybank a döntéseit függetlenként, politikai nyomás nélkül hozza majd meg, első számú célja az árstabilitás. A jegybank két és fél hét múlva tartja következő kamatdöntő ülését. Addig már nem érkezik friss inflációs statisztika, amely alátámasztaná Erdogan elképzelését, úgyhogy a jegybanknak a jelenlegi prognózisból kell kiindulnia, az előrejelzések viszont nem számolnak az árindex érdemi csökkenésével. Elemzők szerint amúgy irreleváns, hogy ki követi Cetinkayát: az utód csakis egy báb lehet, aki végrehajtja Erdogan utasításait.
