Mégis borul a költségvetés Szlovákiában
Minden jel szerint az idén sem lesz nullszaldós Szlovákia költségvetése, hiába fogadta el tavaly a pozsonyi parlament az ország történetének első, patikamérlegen kiegyensúlyozott költségvetési tervezetét. A hiány veszélyére már felhívta a figyelmet a Szlovák Nemzeti Bank is, aminek az a pikantériája, hogy épp az a Peter Kazimír kongatta meg a vészharangot, aki tavaly még pénzügyminiszterként terjesztette a törvényhozás elé a deficitmentes büdzsét, tavasztól viszont már a jegybank elnökeként ügyel a pénzügyi stabilitásra. A Költségvetési Tanács számszerűsítette is a hiány nagyságát: szerintük ha a kabinet menet közben nem hajt végre módosítást, akkor 2019 végére a deficit elérheti a 950 millió eurót, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,99 százalékának felel meg. Ezzel nemhogy lenulláznák, de a tavalyi 0,7 százalékról még növelnék is a deficitet.
Juraj Valachy, a Raiffeisen csoporthoz tartozó Tatra banka elemzője szerint komoly érvágás, hogy Brüsszel elkaszálta a kiskereskedelmi üzletláncok forgalma után kivetett különadót (ez 85 millió eurós kiesést jelent), amelyet a Szlovák Nemzeti Párt minden előzetes figyelmeztetés ellenére áterőltetett a parlamenten. Továbbá az állam a saját hibájából nem volt képes beindítani az úgynevezett eKasa rendszert, amely a gazdaság fehérítését szolgálná a kereskedelemben rendszeresített online pénztárgépek adóhivatalhoz való bekötése révén. A késlekedés legalább 60 millió eurónyi kieséssel jár. Nem mellékes, hogy a 2019-es költségvetés kidolgozásakor még 4,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, miközben ma már legfeljebb 3,5 százalékos növekményt valószínűsítenek a közgazdászok. Az állami vállalatok osztalékából is kevesebb pénz folyt be a vártnál. Árulkodó jel, hogy júniusban hirtelen eltűnt a pénzügyminisztérium honlapjáról Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter kijelentése, amely
szerint Szlovákiának 2019-ben kiegyensúlyozott költségvetése lesz. Ebből az vonható le, hogy már a szlovák kormány sem hisz a nullázás sikerében. Nagy valószínűséggel érdemi takarékossági intézkedések sem lesznek, mert a kormány aligha akar megszorításokkal hangolni a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásra. Ennek előszeleként a kormánykoalíció sorra fogadja el a jóléti intézkedéseket
– áfakulcscsökkentés egyes élelmiszereknél, megnövelt év végi nyugdíjprémium, az adómentesség alsó határának megemelése stb. –, amelyek együttes hatását legalább 500 millió euróra becsülik. A Költségvetési Tanács szerint az egyensúlyi állapothoz a GDP 2,3 százalékának megfelelő korrekciót kellene végrehajtani a kiadási oldalon.
