Tarol a Tesla a norvég autópiacon

Folytatódik a Tesla térhódítása Európa legnagyobb elektromosautó-piacán, az amerikai cég júniusban 3760 gépkocsit értékesített Norvégiában, és ezzel övé a teljes újautó-piac 24,5 százaléka – derül ki a helyi közlekedési szövetség (NRF) friss statisztikájából. Norvégiában 48,4 százalékos volt a villanyautók részaránya az első hat hónap forgalmában, ezzel az ország stabilan őrzi világelső helyét az alternatív hajtású autók eladásaiban. A villanyhajtású autók tavaly az összes eladások 32 százalékát tették ki, az idén ez jó esetben már meghaladja az 50 százalékot. A júniusnál is erősebb volt a március, akkor a villanyautók eladása először haladta meg a belső égésű motorral szerelt négykerekűekét, a 10,3 ezer gépkocsi 58,4 százaléka volt tisztán elektromos hajtású. Az első fél évben tarolt a Tesla Model 3-as, amely az eladások 13,5 százalékát adta, azaz minden hetedik-nyolcadik új autó a cég kaliforniai Fremontban lévő Gigafactoryjából hajózott át Norvégiába. A Model 3 népszerűségének titka, hogy többet tud, mint a korábbi listavezető Nissan Leaf, de árban nincs köztük nagy különbség. Az első fél évben 29 százalékkal estek a benzines és a dízelkocsik eladásai, és a köztes megoldást jelentő hibridek népszerűsége is megkopott. A gyártók közül az áll nyerésre, amelynek a kínálatában teljes elektromos hajtású kocsi is szerepel, ilyen még a Nissan, a Hyundai és a BMW, ha a törpeautókat nem vesszük figyelembe. A Fordnak és a Mercedesnek nincs ilyenje, és ez a csökkenő forgalmukon is meglátszik. A mulasztást viszont az ígéreteik szerint 2020-tól pótolják.

Bár a norvégok alapból környezetbarátok, a járműpark elektronizálásában nagyban közrejátszott az is, hogy a benzin- és dízelüzemű

autók forgalmazását várhatóan 2025-től leállítják, ám addig is adminisztratív eszközükkel gondoskodnak a visszaszorításukról, például a behajtási és a sztrádahasználati díjak megemelésével.

A villanyautók vásárlói mentesülnek a közterhek többségétől, de a járműhasználatra adott kezdeti kedvezményekből egyre többet visszavesznek, Oslóban például a behajtási díj idei emelését a zöldautók sem úszták meg.

Bőven lesz teendője a norvég elektromos hálózat üzemeltetőjének is. Egy friss tanulmány szerint 1,27 milliárd dollár értékű kapacitásbővítést kell végrehajtania a következő két évtizedben, hogy a villanyautók százezreit zökkenőmentesen lehessen tölteni. A 2,7 milliós autóparkból 220 ezer körüli a villanyhajtásúak száma. Az állami Pöyry tanácsadó cég felmérése szerint a beruházási igény 60 százalékát a kis feszültségű, 28 százalékát a magasfeszültségű vezetékhálózat viszi el, 10 százalék az alállomásoknál, 2 százalék a magasfeszültségű transzformátorállomásoknál keletkezik. A Pöyry igazgatója, Kjetil Ingeberg a Reutersnek elmondta, hogy a beruházási költségek nagyban csökkenthetők lennének a töltési szokások megváltoztatásával. Az autósok többsége a délutáni és az esti órákban kapcsolja töltőre a kocsiját, és csak ahhoz, hogy ezt a terhelést később elbírja a hálózat, 4,6 milliárd dollárnyi bővítésre lenne szükség, míg az egyszerű éjszakai töltéshez minimálisan kellene csak növelni a kapacitásokat. Ha a mostani szokások megmaradnak, akkor a jelenlegi délelőtti 8 és 9 óra körüli csúcsidőszak 17 és 20 óra közé csúszik át. A hálózatfejlesztés költségeit viszont a fogyasztói közösség egésze fizeti majd meg, függetlenül attól, hogy áll-e a garázsban villanyautó vagy sem. Külön időszakokra bontott tarifák bevezetése sem szerepel a napirenden. A Pöyry becslése szerint 2040-re 1,9 millió villanyautó lesz forgalomban, ezek éves áramigénye megközelíti az ötmilliárd terawattórát, azaz a norvég autópark töltése a paksi atomerőmű kapacitásának a harmadát kötné le.

A féléves eladásokban

48,4

százalékos volt

a villanyautók aránya