Bolsonarót tűzszünetre kényszerítették
Kissé meghátrált Jair Bolsonaro brazil elnök, miután Írország és Franciaország is jelezte, eláll a Mercosur-megállapodástól, ha a latin-amerikai kormány nem tesz meg mindent az amazonasi esőerdőtüzek megfékezéséért. „Írország semmiképp nem szavaz az EU és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás mellett, ha Brazília nem tesz eleget környezetvédelmi vállalásainak” – idézi a Reuters Leo Varadkar ír miniszterelnököt. Az Európai Unió és az érintett dél-amerikai államok júniusban állapodtak meg egy szabadkereskedelmi szerződésről, ám a terveket még jóvá kell hagyniuk az uniós tagállami kormányoknak, a Mercosur-országoknak és az Európai Parlamentnek is. Úgy tűnik, a nyomásgyakorlás hatásos volt, Bolsonaro ugyanis végül mozgósította a hadsereget a tűz megfékezésére, bár korábban még úgy fogalmazott: nincsenek meg a megfelelő forrásaik ehhez. Szombatra már Brazília kilenc államából hat kért katonai segítséget a tűzoltáshoz.
Az elnök hozzáállása az Amazonashoz ugyanakkor nem változott nagymértékben. Kiemelte, a továbbiakban is az a terve, hogy gazdasági célokra megnyissa az esőerdő területeit. „Meg kell adnunk a lakosságnak a lehetőséget a fejlődésre, zéró toleranciát tanúsítunk a bűntényekkel szemben, és ugyanez igaz a környezetre is” – mondta. A gazdasági növekedés ütemén egyébként kétségtelenül lenne javítanivaló, az első negyedévben éves bázison 0,5 százalékos bővülést mértek, míg negyedéves viszonylatban 0,2 százalékos zsugorodást. Bolsonaro már januári beiktatása idején azt ígérte, hogy a növekedés fellendítése érdekében bányászati és fakitermelési célokra megnyitja a Föld tüdejeként emlegetett területeket.
Az INPE, a brazíliai űrkutatási hivatal hó eleji adatai szerint az év első hét hónapjában 67 százalékkal több erdőt irtottak ki Brazíliában, mint 2018 azonos időszakában. Csak júliusban 2255 négyzetkilométernyi amazonasi esőerdő semmisült meg, több mint háromszor annyi, mint egy évvel korábban. Bolsonaro kijelentette: a közzétett adatok nem felelnek meg a valóságnak, és elbocsátotta a hivatal vezetőjét.
Az elnök kezdetben azt állította, kormányellenes civil szervezetek szítják az amazonasi erdőtüzeket, hogy keresztbe tegyenek a kabinetnek. Környezetvédelmi csoportok azonban inkább arra gyanakodtak, hogy a gazdák – felbuzdulva Bolsonaro erdőirtást támogató megjegyzésein – tömegesen égetnek fel amazonasi területeket, hogy azokat mezőgazdasági művelésbe vonhassák. Csütörtökön már maga az elnök is beismerte, valószínűleg a farmerek tűzgyújtásaira vezethető vissza a kialakult katasztrófahelyzet, ugyanakkor leszögezte, azok az országok, amelyek beleszólnak az amazonasi tűzoltásba, az ország szuverenitását sértik.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, nemzetközi problémáról van szó, tekintettel arra, hogy az Amazonas a Föld oxigéntermelésének mintegy 20 százalékát adja. A közelmúltban már Norvégia és Németország is több tízmillió dolláros támogatást függesztett fel, mivel úgy látták, hogy az esőerdők megmentésére küldött összegek nem érnek célt. Bolsonaro erre a norvég bálnavadászattal példálódzott, Angela Merkel német kancellárt pedig arra biztatta, foglalkozzon inkább a németországi erdőtelepítésekkel. Ettől függetlenül Merkel a múlt hét végén bírálta Macront, amiért az amazonasi erdőtüzek visszaszorításának hiányában a Mercosur-megállapodás blokkolását ígérte. Nem sokkal később Boris Johnson brit miniszterelnök is hasonlóképp nyilatkozott.
Pálmaolajon csúszhat el Malajzia és Indonézia
Alaptalannak és igazságtalannak nevezte a maláj miniszterelnök, Mahathir Mohamad azokat a vádakat, amelyek szerint a pálmaolaj előállítása erdőirtásokkal jár együtt.
Az EU idén fogadott el egy rendeletet, amely szerint 2030-ra nem tartalmazhatnak pálmaolajat a bioüzemanyagok. A kormányfő leszögezte:
a termelés felelősségteljesen és fenntartható módon zajlott, a rágalmak azonban sokat ártanak a pálmaolajtól erősen függő maláj gazdaságnak – írja a CNBC. Malajzia mellett Indonézia is bojkottal válaszolt az intézkedésekre, a boltok polcairól mindkét országban lekerülnek a „pálmaolajmentes” címkével ellátott termékek. A két ország felel a globális pálmaolaj-ellátás 85 százalékáért.
