A tiltakozások hatása már érződik a gazdaságon

A londoni IHS Markit kutatóintézetnek az egész hongkongi gazdaságra vonatkozó beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 43,8 pontra zuhant vissza júliusban az előző havi 47,9 pontról, ami a legrosszabb eredmény 2009 óta. A Bloomberg beszámolója szerint a kibocsátás és az új megrendelések is csökkentek, és az adat arra utal, hogy a június eleje óta tartó tüntetések miatt gyengül a bizalom. Mivel a tiltakozások több alkalommal is erőszakba torkolltak, kevesebb a turista, de visszaesett a belső kereslet is, ezért csökken a kiskereskedelmi forgalom. Az eladások júliusban 6,7 százalékkal maradtak a júniusi mutatók alatt – közölte tegnap Paul Chan pénzügyminiszter, aki szerint a város nehéz gazdasági helyzettel néz szembe a kínai–amerikai kereskedelmi háború és a belső instabilitás miatt.

A Nikkei Asian Review szerint visszaesés tapasztalható az ingatlanpiacon is, és az előzetes második negyedéves GDP-adatok sem biztatók: a gazdaság 0,6 százalékkal bővült 2018 azonos időszakához viszonyítva, ami messze elmarad a Bloomberg által megkérdezett elemzők 1,5 százalékos várakozásaitól. Az előző három hónaphoz képest pedig 0,3 százalékos a visszaesés. A hongkongi kormány múlt heti jelentése szerint csökkent az áruexport, és kevesebb a befektetés.

A nehézségek miatt a Citi Bank a múlt héten már csökkentette Hongkong növekedési kilátásait, a korábbi 2,1 százalék helyett csak 1,5 százalékos GDP-növekedésre számít az idén. A Bank of America Merrill Lynch még ennél is rosszabb eredményt jelez előre: 2,2 százalékról 0,8 százalékra vágta vissza 2019-es előrejelzését, és 2,7 százalékról 0,7 százalékra a 2020-ra vonatkozót. Tommy Wu, az Oxford Economic elemzője az év egészére 1 százalék alatti növekedést vár a tavalyi 3 százalék után. A Fitch Ratings pedig arra figyelmeztetett, hogy a tiltakozások és a helyi vezetőkkel szemben növekvő bizalmatlanság tovább ronthatja az üzleti bizalmat, erodálhatja a hongkongi kormányzat eddigi magas színvonalát és hatékonyságát, ami miatt a város három szinttel magasabb adósbesorolást élvez, mint az anyaország Kína. „Néhány befektető idővel úgy gondolhatja, hogy jobb lesz elkerülni Hongkongot, és inkább Szingapúrt választja regionális központjának” – mondta a Nikkeinek Steve Vickers, a nevét viselő politikai- és vállalatikockázat-elemző cég vezérigazgatója.

A tiltakozások eredetileg a kiadatási törvény miatt robbantak ki, amelyet vissza ugyan nem vont, de „halottnak” minősített a kormányzat, a tüntetők ezután a rendőrség és Peking ellen fordultak. A rendőrség június eleje óta 420 embert vett őrizetbe – 44-et most tegnapra virradóra –, és a Reuters tudósítása szerint ezer töltet könnygázt és 160 gumilövedéket vetett be. Tegnapra a tiltakozók általános sztrájkot hirdettek, megbénították a közlekedést, barikádokat építettek az autóutakon, különböző tárgyakkal akadályozták a vonatok ajtajának becsukódását, és ismét összecsaptak a rendőrökkel. A kisebb boltok és a bevásárlóközpontok egy része is zárva tartott. A South China Morning Post beszámolója szerint több száz repülőjáratot töröltek, mert a légi irányítók közül szokatlanul sokan jelentettek beteget, és sztrájkba léptek a helyi Disneyland dolgozói, valamint a vízi mentők is, ezért több strandot be kellett zárni. A hongkongi tőzsde Hang Seng indexe 2,85 százalékkal, a város vasúthálózatát üzemeltető MTR részvényei 3,6 százalékkal zuhantak.