Berlin letöri és befagyasztja a lakbéreket

Újabb hullámot vert a készülő új berlini lakásrendelet, amelynek értelmében maximálnák és egyúttal be is fagyasztanák a lakbéreket a metropoliszban. A várost irányító balközép–zöld koalíció a terv alapjait már júniusban felvázolta, azóta a konkrét kivitelezés és a kodifikáció zajlik. Persze a társadalmi egyeztetés fórumait is megjárja a tervezet, amely a lakáskiadókat nehéz helyzet elé állítja, az ezzel foglalkozó vállalkozásokat pedig jövedelmi forrásuk egy részétől és a hozzá kapcsolódó profittól is megfosztja. Budapesttől eltérően Berlinben létezik piaci alapú bérlakásépítés és -hasznosítás, azonban a város korlátozott terjeszkedési lehetőségei és az építőipar csökkenő megrendelései az ingatlanberuházásokra is negatívan hatnak. Pedig a kereslet elképesztő ütemben, a főváros befogadóképességét messze meghaladóan nő, a szakértők és a lakásüzletben részt vevő vállalatok is arra panaszkodnak, hogy ha a fejlesztési forrásaik csökkennek, akkor a lakásépítések is visszaesnek. A folyamatosan növekedő lakbérek elleni tiltakozásul a helyiek többször is utcára vonultak, követelve a városvezetéstől, hogy védje meg őket a „háziurak” önkényétől. A berlini lakbérek az utóbbi tíz évben megduplázódtak, csak az első negyedévben 7 százalékos átlagos drágulással szembesülhettek a német főváros 1,4 millió bérlakásában élők.

A Szociáldemokraták, a Baloldali Párt (Die Linke) és a Szövetség ’90/Zöldek alkotta berlini koalíció szerint ez nem így van, a négyzetméterenként havi 7,97 euróra tervezett maximumárral mindkét oldal elégedett lehet. Főként persze a bérlők, hiszen 132 ezer forintnyi eurónál többért nem lehetne legálisan kiadni egy 50 négyzetméteres lakást. Jelenleg egy átlagos, bútorozott lakásért havi 1100 eurót kell fizetni. A Der Tagesspiegel által megszellőztetett információk szerint a berlini önkormányzat városfejlesztésért felelős szenátora, Katrin Lompscher nevével jegyzett tervezet csak a 2013-ig megépült ingatlanokra vonatkozna, az azóta felhúzott bérlakások mentességet élveznének, bátorítandó újabb lakások építését. A lap emlékeztet, hogy a városvezetés hajlandó további kompromisszumokra, de a lakható Berlin célhoz ragaszkodik.

A berlini lakásbérlés körülményeit taglaló rendelettervezetet október 15-én nyújtják be végleges formájában a város parlamentjének, a jogszabály várhatóan január elsején lép hatályba, és öt évre fagyasztaná be a bérleti díjakat. Arról még nincs információ, hogy inflációhoz kötött éves korrekcióval vagy más modellt felhasználva teremtenek-e legális lehetőséget az emelésre. Az 1,3–1,6 százalék között ingadozó inflációt tekintve ez sem segítene a lakáshasznosító vállalatoknak. Közülük a legnagyobb, a Deutsche Wohnen (DW) 115 ezernél is több berlini lakást ad ki, míg fő riválisa, a Vonovia 42 ezer feletti állománnyal rendelkezik.

Csak súlyosbodhat a krónikus lakáshiány a berlini árbefagyasztás miatt a Vonovia közleménye szerint

A Vonovia hétfőn közleményben figyelmeztette részvényeseit, hogy a berlini bérbeadásokból származó bevétele jövőre 10 százalékkal, 20–25 millió euróval csökkenhet, ha a rendeletet ilyen formában fogadják el. Az idei tervükön nem változtattak. A lakás elhelyezkedését és karakterisztikáját figyelmen kívül hagyó egységáras terv a Vonovia szerint a német polgári törvénykönyvbe ütközik, de az alkotmányt is sérti. Figyelmeztetnek, hogy a krónikus lakáshiány kezelésére az „ársapka” és a lakbérbefagyasztás nem megoldás, sőt csak súlyosbít a helyzeten. Véleményük szerint a jelenlegi kínálati-keresleti egyenlőtlenséget csak tovább rontja a rendeletben leírt intézkedés. A források szűkülése miatt az üzemeltetőknek az energiahatékonysági fejlesztésektől a bútorcserékig, az állagmegóvási munkákig, számos feladatot kell átgondolniuk és átütemezniük. Leszögezik ugyanakkor, hogy a stratégájukon nem változtatnak, és a lehetőségeikhez képest növelni fogják berlini lakásportfóliójukat. A rendelet jogi megítélése a Bloomberg összefoglalója szerint nem egyértelmű. Vannak szakértők, akik szerint nem sért törvényt, ha a városvezetés bizonyítani tudja, hogy átmeneti intézkedésről van szó. Mások szerint azonban a Vonoviának van igaza, a rendelet egyértelműen nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a polgári törvénykönyvnek. | VG