Megkerüli Moszkva az amerikai dollárt
Oroszország a putyini ígéreteknek megfelelően igyekszik csökkenteni a dollár szerepét a külkereskedelmi kapcsolataiban. A dollártalanítás célja, hogy mérsékelje Oroszország sérülékenységét a nyugati, leginkább az amerikai szankciók irányában. A folyamat már tavaly elkezdődött: első körben a jegybank könnyen megvált dolláreszközeitől. Egyrészt az intézmény az elmúlt egy évben több mint százmilliárd dollárral csökkentette devizatartalékai közt a dollár részarányát, másrészt kiszállt az amerikai államadósság finanszírozásából: míg 2018 januárjában még 96 milliárd dollárnyit tartott amerikai állampapírból, a múlt hónapban már alig hatmilliárdot.
A külkereskedelemből azonban
nem könnyű eltávolítani a zöldhasút, a világkereskedelem devizájaként a nemzetközi fizetések szinte egésze dollárban zajlik. Moszkva azonban jobban szereti az eurót. Az euró részaránya az orosz külkereskedelemben, zsinórban negyedik negyedéve nő, az idei első három hónapra megközelítette a 40 százalékot. A legfontosabb kereskedelmi partnerekkel szemben is nagyjából 40 százalék körül van az euróarány. Az Európai Unióval való kereskedelem 42 százaléka a közös devizában történik, pedig öt éve még csak 20 százalék környékén volt az arány. Sajtóhírek szerint, mivel az Európai Unió erős kereskedelmi nyomás alatt áll, a tagállamok viszonylag könnyen belementek abba, hogy az orosz gázimportot euróban fizessék.
Peking lelkesen támogatja az orosz elképzeléseket a dollár szerepének csökkentéséről, és szívesen tereli át euróra a külkereskedelmét. A kínai–orosz kereskedelem mintegy 40 százaléka már euróban zajlik, míg egy évvel ezelőtt szinte nulla volt ez az arány. Eközben a dollár már csak alig 45 százalékon áll, pedig egy éve 90 százalék környékén volt. A másodpiaci források szerint Peking és Moszkva leginkább árupiaci ügyleteket és nagy, állami megbízásokat köt egymással euróban. Indiának a rubel jobban fekszik: az indiai–orosz kereskedelem csaknem 80 százaléka az orosz devizában zajlik – egy esztendeje még a dollár állt ezen a szinten. A dél-ázsiai állam az elmúlt egy évben állt rá az orosz valutában való kifizetésekre, a megkötött védelmi szerződéseknél, leginkább az s–400-as rakétavédelmi rendszerért, Új-Delhi rubelben fizet.
Az orosz törekvéseknek segít, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerek – különösen Peking – szívesen függetlenednek a dollártól. Kína már évek óta teszteli a status quo tűréshatárait: nyomást gyakorolt kereskedelmi partnereire, hogy a forgalmat jüanban bonyolítsák, valamint állami kriptovalutát is fejleszt, hogy azzal váltsa ki a dollárt. Emellett Kínának és Indiának is fontos lenne, hogy az iráni olajkereskedelem kapcsán meg tudja kerülni a dollárt használó nemzetközi fizetési rendszereket. Hangsúlyos, hogy Peking külgazdasági kapcsolataiban felmerült a jüanban való fizetés gondolata is. Ez azonban egyelőre azért lenne bonyolult, mert a tőkekorlátozások miatt külföldiek nem, vagy csak súlyos nehézségek árán férhetnek hozzá nagy mennyiségű kínai devizához. A másik probléma a jüannal, hogy átválthatósága korlátozott, így egyelőre nem is tudna fontos szerepet betölteni a világgazdaságban.
Elemzők szerint a trendek egyelőre Moszkvát segítik. Bár a jelenlegi rendszert nem fenyegeti veszély, de a dollár melletti kisebb devizák, valamint a kriptovaluták használata terjed, és egyre egyszerűbb lesz, így a zöldhasú mind több helyen tehető félre, hogy teret adjon az alternatív fizetési módoknak.
Gyorsul az orosz gazdaság
A várakozásoknak megfelelően, 0,9 százalékkal növekedett az orosz gazdaság az idei második negyedévben a statisztikai hivatal első becslése szerint. Ez számottevő gyorsulás az első negyedév 0,5 százalékos üteméhez képest. Az adatban fontos szerepet játszott, hogy a tavaszi olajszennyezés után teljesen helyreállt az orosz olajexport. | VG
