Nem forintspecifikus a gyengülés
Próbált tegnap visszakapaszkodni a forint az euróval szembeni 330-as mélypontról, de átmeneti korrekcióknál többre nem futotta: a jegyzés a 329-es keresztárfolyam felett ragadt. A dollárral szembeni kurzus is hasonlóan mozgott, a hazai deviza a történelmi mélypont közelében, a 296-os szint körül volt. Pedig a régiós devizák többsége érdemben, 0,2-0,3 százalékot korrigált a pénteki, Donald Trump által okozott minipánikot követő mélypontokról.
Ám a forintgyengülés mögött valószínűleg nem állnak országspecifikus okok. A hazai deviza két hete a 323,5-es szintről kezdett el gyengülni, a jegyzés azóta nagyjából 1,7 százalékot esett. Az okok a nemzetközi kereskedési hangulatban rejlenek: a kereskedelmi és növekedési bizonytalanságok a kockázatosabb piacok eszközeitől a biztonságos papírok, devizák felé terelték a tőkét. A legbiztonságosabb eszköznek számító 10 éves német állampapírok hozama történelmi mélypontra esett, míg az arany jegyzése 6, a svájci franké 2 éves rekordra ugrott. Ezzel párhuzamosan a forint régiós párjai gyengültek, ahogy a fejlődő piaci benchmark devizák, mint az orosz rubel vagy az indiai rúpia is.
„A kérdés az, hogy a 330-as szint közeléből érdemben visszaerősödik-e a forint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntő ülés utáni hangvétele ugyan befolyásolhatná a devizaárfolyamot, de a gyakorlatban erre kevés az esély. Nem gondolom, hogy a hirtelen gyengülés miatt a jegybank beavatkozna az árfolyamba, az MNB a saját útján halad” – vélekedett lapunk kérdésére Ötvös Mihály, a CIB Bank szenior deviza-üzletkötője. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is kevés esélyét látják a holnapi váltásnak, inkább a következő, szeptember 24-én esedékes ülésen jöhetnek majd bejelentések, amelyeknek hatásuk lehet a deviza jegyzésére.
Az Erste Bank elemzésében rámutatott, hogy a forint árfolyama az utóbbi időben erősen korrelál a bankközi piacon lévő likviditással. A többletlikviditás aláássa a forint erejét, ám mivel a swapállomány már az MNB által kívánt szinten van, vélhetően nem fog érdemben tovább gyengülni a deviza – az osztrák bank szakértői szerint. Az utóbbi hetekben egyértelműen nőtt a bankok swapállománya, magasabb, mint a márciusi likviditásszűkítés előtt. Elképzelhető az is, hogy csak az új állampapírok okozta likviditásszűkülést ellensúlyozza az MNB az állomány növelésével.
Az Equilor technikai elemzése hangsúlyozza, hogy ha a forint átviszi a 330-as ellenállási szintet, tartósan felette ragadhat a jegyzés. A szint azonban csak lélektanilag fontos, illetve a lakosság tarthatja számon, érdemben sem a forintot, sem az ország fundamentális alapjait nem érintené, ha új történelmi mélypontra gyengülne.
Mi a devizaswapügylet?
A devizaswapügylet olyan megállapodás, amelynek keretében egy adott devizát egy másik devizára cserélnek. Az ügyletek során a jegybank a kereskedelmi bankoknál maradt euróért cserébe kínál forintot, fordított esetben pedig a forintért eurót. Amikor a jegybank forintot kínál a bankoknál lévő euróért cserébe, azzal növeli saját devizatartalékait, valamint bővíti a bankrendszerben lévő forintlikviditást. Az ügylet végeredménye hasonló ahhoz, mint ha a bank a bankközi devizapiacon venne forintot euróért, azzal a különbséggel, hogy nem erősíti, hanem gyengíti a hazai devizát. Devizavásárláskor ugyanis a keresztárfolyam megérzi a nagy mennyiségű forintvételt, és erősödni kezd, devizaswapügyletkor viszont nő a bankoknál lévő forintlikviditás, ami gyengítőleg hat a kurzusra. Az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérésére használja. A jegybank 2016 őszén annak érdekében vezette a be a forintlikviditást nyújtó devizaswapokat, hogy a bankrendszeri likviditás nem várt vagy a monetáris politikai céllal ellentétes csökkenése esetén is biztosítani tudja a megcélzott monetáris kondíciókat. | VG
