Pontosan lekövetik az indexek Trump kommunikációját
Gyanúsan kordában tartja Donald Trump az S&P 500 mozgását. A MarketWatchon elemzők felhívták a figyelmet, hogy létezhet a „Fed put” mintájára egy „Trump put” nevű jelenség: ha a jegybank támogatja a részvénypiacokat, amikor a politikai következmények miatt enyhén lefagynak, akkor az elnök is igyekezne mozgatni az indexeket. Donald Trump kereskedelmi politikájának egyik fontos visszatérő eleme ugyanis, hogy miután sokkolja a piacokat a bejelentésekkel, gyakran vált megengedőbb hangnemre, hogy megágyazzon a részvénypiaci emelkedésnek. Legutóbbi fenyegetőzésekor ez a módszer nagyon látványos volt: pénteki vámbejelentései apokaliptikus hangulatot hoztak a piacokra, majd hétfőn már optimistán nyilatkozott, amivel segítette az árfolyamok emelkedését.
Azt mindenki tudja, hogy Donald Trump az amerikai gazdasági erő egyik legfontosabb indikátorának tartja a részvényindexek mozgását. Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy fogalmazott: létezik egy elnöki kényelmi zóna valahol 2800-2900 pont feletti S&P 500 indexértéknél, ahol Donald Trumpnak vámolhatnékja támad. Ennek az ellenkezője pedig épp az volt, ahogy az év eleji tőzsdei összeomlás idején kesztyűs kézzel bánt a kíniakkal.
A legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy Trump taktikája mennyire tudatos. Jónap szerint egészen ez év augusztusáig megfigyelhető a tudatosság az elnök vámpolitikájában, augusztus 1-jén azonban nagyot hibázott, amikor további 10 százalékos vámot helyezett kilátásba 300 milliárd dollárnyi kínai árura. Trump tweetje inkább volt dühös, mint átgondolt – véli Jónap. Az elnök arra válaszul jelentette be az új kínai vámokat, hogy Jerome Powell Fed-elnök közölte: csak egyszeri kiigazítás volt a 25 bázispontos kamatcsökkentés, nem pedig egy lazító ciklus kezdete. Persze lehet benne tudatos megfontolás is: a trumpi logika szerint ha a kereskedelmi konfliktus kamatcsökkentést szül, akkor még több konfliktus még több csökkentést hoz majd. Ugyanakkor lehet, hogy az elnök kissé elszámította magát: szorítja az idő Pekinggel kapcsolatban, közeleg az elnökválasztás, és a vámháborúnak a tőzsdei pánikokon kívül egyelőre nincs kézzelfogható eredménye.
